A grönlandi és antarktikai jégtakarók teszik ki a Föld gleccserjegeinek nagyjából 99,5 százalékát, így ha egyszer teljesen elolvadnának, összesen 65 méterrel növelnék meg a globális tengerszintet. A szakértők szerint azonban ennek elenyészően kicsi a valószínűsége a közeljövőben - adta hírül a The Independent című brit napilap internetes oldala.

A világ 26 vezető gleccserkutatójának többsége azonban mégis úgy véli, hogy a jégtakarók olvadásának mértéke és súlyossága jóval meghaladhatja az előzetes becsléseket. A szakértők becslése alapján a jégdzsungelek olvadása csak ebben az évszázadban valószínűleg 29 centiméterrel növelheti az átlagos globális tengerszintet.

A Nature Climate Change című folyóiratban közölt tanulmányukban a kutatók esélyt adtak további, jelentősebb emelkedésnek is. Figyelembe véve az olyan tényezőket is, mint a tengervizek hőmérsékletének emelkedése okozta termális expanzió és a hegyi gleccserekből származó vízmennyiség, a globális tengerszint-emelkedés mértéke a század végéig jóval meghaladhatja az akár egy métert is - mutattak rá.

"Vizsgálatunk szerint a globális tengerszint-emelkedéshez való hozzájárulás tekintetében a jégtakarók jelentik a legnagyobb bizonytalanságot" - húzta alá a tanulmányt vezető Jonathan Bamber, a Bristoli Egyetem professzora. Mint hozzátette, az eredmények alapján a gleccserkutatók öt százalékos esélyt látnak arra, hogy 2100-ig egy méterrel vagy még többel növekszik a globális tengerszint. A szakember szerint egy ilyen mértékű emelkedésnek rendkívül súlyos következményei lehetnek, például az, hogy 187 millió embert kell kitelepíteni az otthonából.

A tengerszint-emelkedés jelenti a klímaváltozással együtt járó egyik legnagyobb fenyegetést. A melegedő éghajlat hatására növekszik az óceánok térfogata, gyorsabban olvadnak a hegyi jégárak, illetve a sarkvidékek bizonyos területeinek jégtakarói. A kutatók ugyanakkor bizonytalanok azt illetően, hogy a jégtakarók miként fognak reagálni az emelkedő globális átlaghőmérsékletre és klímaváltozásra.

A szakemberek számára most annak a megállapítása jelenti a legnagyobb kihívást, hogy a grönlandi és nyugat-antarktiszi jégtakarók olvadása milyen mértékben köthető azok természetes változási folyamataihoz, és mennyiben az ember okozta üvegházhatású-gáz kibocsátáshoz.