A frissen felfedezett faj a Helicocystis moroccoensis nevet kapta megtalálásának helye, Marokkó után. "Testi tulajdonságai alapján a legprimitívebb, ötsugaras szimmetriájú tüskésbőrűvel állunk szemben" - idézte Andrew Smitht, a londoni Természettudományi Múzeum őslénytan kutatóját, a brit tudományos akadémia Proceedings folyóiratában megjelent tanulmány egyik szerzőjét a Live Science tudományos hírportál.

A tüskésbőrűek törzsének ma is élő tagjai szintén ötsugaras szimmetriájú állatok, ilyen például az ötkarú tengericsillag vagy a tengeri sün. A tengericsillag ősi rokona a Gondwana őskontinenst körülölelő ősóceán mélyén élt, a tengerfenékhez rövid gyökér rögzítette.

A marokkói tüskésbőrű ősállat képes volt alakjának változtatására is, karcsúból vaskosabbá tudott alakulni. A kutatók szerint ez az átmeneti élőlény segíthet megfejteni, hogy fejlődött ki a legősibb tüskésbőrűek egyedülálló testfelépítése.

A tüskésbőrűek eddig ismert, legrégibb rokonai Kaliforniában kerültek elő, a kambrium földtörténeti korából származó üledékből, de egyáltalán nem hasonlítottak a törzs modern fajaira. A marokkói lelet képezheti a hidat köztük, hiszen felépítése mind az ősi spirális, mind a modern tüskésbőrű állatokkal hasonlóságot mutat.

"Látszik, hogy a testalkatok abban az időben igen gyorsan változtak, sebesebben, mint ma" - hangoztatta Smith, aki tagja volt a leletet feltáró kutatócsoportnak.