Már az első hónapoknak döntő befolyása van arra, hogy milyenek lesznek az ember fizikai és kognitív képességei életének későbbi szakaszában. A válságos időkben rosszabb a táplálkozás és az emberek nagyobb stressznek vannak kitéve, ez pedig kihat a szülők és a gyermekek közötti kapcsolatra - magyarázta Gabriele Doblhammer, a demográfiai változások kutatására szakosodott rostocki központ vezetője a témáról készített tanulmány bemutatásakor.
Doblhammer a Mannheimi Egyetem kutatóival és a neurodegeneratív megbetegedéseket kutató német központtal készített tanulmányt, amelyben tíz európai országnak a 20. század első felében született lakosait vizsgálták.
Kimutatták, hogy a gazdasági fellendülés éveiben születetteknek jobb a nyelvi kifejezőkészsége, a memóriája és általában jobbak a kognitív képességei, mint azoknak, akiknek a születése a gazdasági válság idejére esett.
Doblhammer hangsúlyozta: a mai recesszióknak nincs akkora súlyuk, mint az 1920-as évek végén kezdődött válságnak. Az, hogy a jelenlegi gazdasági visszaesés ugyanolyan módon befolyásolja-e a kognitív képességeket, tudományosan nem tisztázott.
Az azonban biztos, hogy a politikának különösen figyelnie kellene a gyermekre vágyó nők, a várandósok és az utódok igényeire. Ez segíthetne megakadályozni azt, hogy az ilyen jellegű stressznek hosszú távú, negatív következményei legyenek a szellemi teljesítőképességre - emelte ki a kutató.
