A széncinke és a kék cinke is reggel derítik fel és késő délután fogyasztják el az élelmet, hogy napközben elkerüljék a ragadozókat, de legyen elég élelmük túlélni a hosszú téli éjszakákat – derült ki brit kutatók megfigyeléseiből.
Az Oxfordi Egyetem kutatói apró adatrögzítő-jeladót helyeztek a madarakra, hogy téli élelemszerző útjaikon nyomon követhessék őket. Mind az öt vizsgált énekesmadárfaj napi mozgása ugyanazt a mintázatot követte – ismertette a BBC hírportálja a Royal Society Journal Biology Letters című szaklapban megjelent tanulmányt.
Damine Farine, a kutatás vezetője szerint eredményeik az állatok élelemgyűjtő szokásainak új elméletét alapozzák meg. Arra utalnak ugyanis, hogy ezek a madarak különböző kockázatokat integrálnak egy stratégiába: egyrészt napközben el kell kerülniük a ragadozókat, másrészt biztosítaniuk kell, hogy a délutánra halasztott étkezéskor legyen mit enniük.
A kutatók 1947 óta tanulmányozzák a Wytham Woods-i (Oxfordshire) madárpopulációkat. Korábbi vizsgálataik kimutatták, hogy amint a ragadozóveszély fokozódik, mert például a korábban évekig hiányzó karvalyok nagy számban visszatérnek, a madarak a reggeli evést és zsírfelhalmozást a nap későbbi szakaszára halasztják. Azt azonban senki sem vizsgálta korábban, hogyan biztosítják a kis énekesek, hogy legyen elég táplálékuk a nap végére, és elég zsírt tudjanak magukra szedni a hosszú téli éjszakák túlélésére.
A friss kutatásból kiderült, hogy a madarak nem várták tétlenül a délutánt, hanem hajnalban szorgalmasan keresték az új élelemforrásokat, ahová délután visszaszállhattak, hogy kiaknázzák azokat.
