Az Orrorin tugenensis nevű emberelőd maradványaira 2000-ben bukkantak rá a kenyai Tugen-hegyekben, és a megtalálás éve alapján millenniumi embernek is nevezik. A hominidán mind a kihalt majomfajok, mind a korai emberfélék jellemzőit megtalálták a kutatók: fára még mászott ugyan, de a talajon már főként két lábon közlekedhetett – olvasható a Nature Communications című szaklapban megjelent tanulmányban.

A New York-i Stony Brook Egyetem orvosi karának Sergio Almecija vezette kutatócsoportja az orrorin eddig megtalált leletei közül a legjobb állapotban fennmaradt, BAR1002'00 jelű combcsontot tanulmányozta.

Összehasonlították a combcsont 13 jellegzetes tulajdonságát az ember, az emberszabású majmok, illetve a körülbelül 23 millió évvel ezelőtt kezdődött és 5,3 millió éve lezárult miocén földtörténeti kor majom- és hominida-leleteinek jellemzőivel.

A kutatás eredményei azt a feltevést támasztják alá, hogy a modern ember nem közvetlenül a kenyai orrorintól származik, amint azt a fosszíliák felfedezői feltételezték. A legkorábbi emberelődök valószínűleg primitív kétlábon járók voltak, amelyek körülbelül hatmillió éve egy afrikai majomfajtól eredtek.

A tanulmány készítői szerint fontos, hogy a felegyenesedett járás kutatásakor ne csak ma élő, hanem kihalt emberszabásúak tulajdonságait is vizsgálják. A miocén egyes majomfajai a mai emberszabásúaknál alkalmasabbak ugyanis arra, hogy az ember evolúciós családfájának ágait képviseljék, legalábbis ami a combcsontjukat illeti.

Az új adatok a kutatók szerint segíthetnek a felegyenesedett járás kialakulásának megértésében.