A rovarokhoz hasonlóan a rágcsálóknak is kedvez az enyhe idő, a szokásosnál több almot nevelhetnek fel. A sok egér, pocok a lehullott makkban és a makkvetésekben érzékeny károkat tud okozni. A pocok ráadásul nemcsak a makkot, hanem a fiatal facsemeték gyökereit is rágja.

Egyes gyümölcsfajoknál komoly problémát okozhat az esetleges korai rügyezés, mivel a gyenge hajtásokat a később megérkező erős fagy teljesen elpusztíthatja.

Hó vagy eső formájában az erdősítésekhez is nagy szükség van csapadékra. A talajba télen szivárog az egész évi víztartalék jelentős része. A tavasszal lassan elolvadó hótakaró nedvessége nélkül a víztartalék alacsonyabb, ami a tavaszi lombfakadáskor és a nyári aszályos időszakban problémákat okozhat. Mindemellett a vastag hótakaró meg is védi a növényzetet az esetleg mégis előforduló nagy fagyoktól.

A tölgyesek és bükkösök lágyszárú növényzetének korán nyíló fajai minden évben jóval a fák rügybontása előtt hajtanak ki. Az ilyen korai hagymás virágokat, például a védett hóvirág bimbóit vagy a kontyvirág leveleit már megfigyelték a Budapesti Erdészet dolgozói a Hárs-hegyen.

Az erdei munkák sorában a tél a fakitermelések időszaka: a téli hideg időben, fagyott talajon végzett fakitermelés legnagyobb előnye, hogy nem károsítja a talajt. Fagy hiányában a puha, felázott erdei talaj nem vagy sokkal kisebb mértékben alkalmas arra, hogy munkagéppel megközelítsék, tűzifát vagy farönköket szállítsanak rajta.

Az erdei iskolákban a téli időszakban az enyhe idő ellenére is folyamatos a madáretetés, ami a tavasz és a költési időszak kezdetéig tart. A madáretetésnél fontos a rendszeresség, ha valaki nekikezd, akkor a költési időszak kezdetéig folytatnia kell az etetést. Ekkor azonban tanácsos befejezni: a kikelő fiókákat a madarak ekkor már fehérjedús hernyókkal táplálják, hiszen számukra ez a legmegfelelőbb táplálék és a hernyók pusztítása az erdők egészségéhez is hozzájárul – írják a Pilisi Parkerdő Zrt. közleményében.