A gyémánt örök, de attól még lehet, hogy egy gép állította elő
Fenekestül forgatta fel a laboratóriumi gyémánt a drágakő piacát. Főként Kínában készül, az igazival megegyező minőségű, de olcsó.
A 160 ezer négyzetkilométer kiterjedésű gleccser 8 ezer évvel ezelőtt hasonló gyorsasággal olvadt évtizedeken, talán évszázadokon át, mint ma. Az Antarktisz nyugati térségének gigantikus gleccsere, amely több vizet juttat a tengerekbe, mint a Rajna, az óceáni vízszint emelkedésének legjelentősebb előidézője.
Gyors olvadás legalább egyszer előfordult már a gleccser történetében, és ha egyszer megindul, akkor a térség jégtakarójának átalakulása akár évszázadokon át is folytatódhat – olvasható az erről szóló tanulmányban, amelyet a Science című tudományos lapban közöltek.
A jégfolyam hajdani, körülbelül évi egyméteres zsugorodása valószínűleg egy természetes éghajlatváltozás számlájára írható, amely felmelegítette a vizet, és elolvasztotta a gleccser vízbe nyúló végét, így a szárazföldi jég gyorsabban csúszhatott a vízbe.
Mike Bentley, a Durhami Egyetem geológusa, a kutatás vezetője elmondta: úgy tűnik, ma is hasonló folyamat zajlik, mely akár évtizedeken át is folytatódhat.
A gleccser múltját a kvarcban található berillium izotópjainak vizsgálatával kutatták. A bolygó felszínét érő kozmikus sugárzás hatására az elem izotópjainak változása olyan jól használható a jég kormeghatározására, mintha stopperóra lenne – magyarázta James Smith, a kutatás egyik résztvevője, a brit antarktiszi kutatóprogram tudósa.
Andrew Shepherd, a Leedsi Egyetem kutatója szerint a Pine-szigeti gleccser annyi vizet bocsát az óceánba, mintha a világ minden lakója naponta 5,7 liter vizet öntene bele.
Az olvadás az elmúlt évtizedek alatt ráadásul fel is gyorsult: átlagosan 20 milliárd tonna jég vált évente vízzé 1992 és 2011 között, ez a mennyiség pedig a nyugat-antarktiszi jégtakaró teljes olvadásának 20 százalékát teszi ki.
A tanulmány szerint azzal kell számolni, hogy a gleccser éves jégvesztesége 100 milliárd tonnára is nőhet, ebből pedig a tengerszint 3,5 millimétertől akár egy centiméterig is terjedő emelkedése következhet a korábbi tanulmány szerint.
A tengerszint 2010-ben 3,2 millimétert, vagyis kétszer akkorát emelkedett, mint az elmúlt, nagyjából két évtizedben. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete legutóbbi, szeptemberben közzétett jelentésében abból indult ki, hogy 2100-ig a tengerszint emelkedése 26-82 centiméterre rúghat, ami a jövőben a szigetek és a tengerparti városok lakosságát fenyegetheti.
