A zsinagógát 1924 és 1926 között Baumhorn Lipót tervei alapján építették fel. 1944-ig használta a helyi zsidó hitközség. A nagyméretű, 1100 személy befogadására alkalmas épület az eredetileg 1863-ban épült zsinagóga helyén létesült. A második világháború alatt a zsinagóga belseje kiégett, az épületet 1985-ben nyilvánították műemlékké.

Losonc városa 2,3 millió eurót nyert európai uniós alapokból a zsinagóga rekonstrukciójához, amelyet a tervek szerint multifunkciós kulturális központtá alakítanak át, a belső teret és a tetőt felújítják, a külső falakat megtisztítják.

Régészeti feltárásokat is végeznek, így találtak rá az archeológusok a padlószint kiásásakor az első zsinagóga alapjaira. Viktoria Tittonova, a Füleki Vármúzeum igazgatója szerint az alapozásban kialakított üregből került elő az üvegtartály, benne az 1863-ban megépült eredeti zsinagóga alapító okiratával, valamint az arany- és ezüstpénzekkel. Érdekességként említette meg a múzeumigazgató, hogy a tartályon fel van tüntetve Jan Kossuch, a helyi üvegkészítő cég tulajdonosának neve, aki vélhetően pénzt adományozott a zsinagóga megépítésére.

Iveta Kaczerova ásatásvezető régész az értékes lelettel kapcsolatban kitért arra, hogy korábban a losonci kálvinista templom tornyából is hasonló időkapszula került elő, amely korabeli újságokat, pénzérméket, valamint az építésre adakozók névsorát tartalmazta.