szerző:
Dömötör Tamás
Tetszett a cikk?

Nehéz elvárást megfogalmazni egy Eb-elődöntőn, azon kívül, hogy győzzön a csapatunk. De mi van, ha senkinek sem szurkolunk, s csak jó meccset akarunk? Német-olaszt kell nézni? Reméljük.

Németország – Olaszország

A szerdai elődöntőről nehéz jót írni, rosszat meg nem érdemes, de annyit jegyezzünk meg, hogy a portugál-spanyol meccsnél csak jobb lehet a mai. Annyira racionális meccs volt ugyanis az első döntőbe jutott spanyol csapat játéka, és annyira nélkülözött minden meseszerű elemet a portugáloké, hogy egy élőben közvetített kínai nyelvű gazdasági megbeszélés több élményt jelentett volna a semleges szurkolónak.

AP / Frank Augstein

A mai összecsapás esélyesebb csapata a német válogatott. Joachim Löwék eddig minden meccset megnyertek az Eb-n, ráadásul játékuk javul, a csoportmeccsek után (pedig az sem volt rossz kanyar) a negyeddöntő már fociünnepbe torkollt: 4-2-es végeredménnyel jutottak túl a görögökön a németek. Pedig először hozta valaki zavarba a Nationalelfet a tornán, pár percig, a görög egyenlítés után úgy tűnt, az elődöntő akár még meglepetéssel is zárulhat. Német ünnepléssel zárult azonban, és a torna egyik legjobb félidejét termelte ki a német válogatott.

Löw mester nagy érdeme a siker, olyan mintaszerűen „sakkozik” a mester a garnitúrájával, hogy a világ csak néz és csodálkozik. Például azon, hogy a kezdőcsapatból csont nélkül kikerülhet a házi gólkirály Gomez, s ennek nem sértődés vagy balhé az oka, hanem a csapat taktikai repertoárjának gazdagsága. Az mondjuk nem lehet rossz érzés, hogy lehet variálni, Klose vagy Podolski sem gyengébb Super Mariónál, hadd játszanak ők is, ha már itt vannak.

AP / Frank Augstein

Ki kell emelni az eddigi mérkőzéseken nyújtott teljesítménye alapján a csapat (egyik) motorját, Lahmot, aki nem hibázott még a torna során. Általában vízhordóként aposztrofálják a veterán középpályást – hát ha valaki ilyen alázattal, pontossággal és lendülettel hordja a vizet, akkor legyen, hívjuk vízhordónak, és csodálkozzunk újra és újra, amikor csatárokat megszégyenítő technikával húz befelé balról a labdával, és védhetetlenül csavar a kapuba. Mert láttuk, hogy Lahm erre is képes, ha kell, azaz az idegei is rendben vannak a német játékosnak. Az Eb egyik legjobb teljesítményét hozza, és nem úgy tűnik, mintha fáradna.

AP / Ivan Sekretarev

Az olaszok szimpatikusan játszanak, s ezt már leírni is furcsa, hát még látni. Nem arról van szó, hogy hirtelen a brazil gén keveredett felül, és a technikai bravúrok bemutatója sem az ő meccseiken jellemző, azonban csapatuk egységes, Pirlo köré szerveződve homogén játékra képes. Védelmük stabil, s bár most sem szórják a gólokat, Cassanora, Di Nataléra, Balotellire sem lehet panasz, küzd a támadó szekció is becsülettel. S amint láttuk, Prandelli kapitánynak is van egy-két eldugott ásza a pakliban, az előző meccsen például Diamanti volt ilyen, beállításával gazdagabb lett az olasz válogatott játéka. És hidegvérű is a fiatalember, hiszen az angolok elleni tizenegyes-párbajban ő lőtte tovább a csapatát végül.

Az olasz csapat a legelső meccsén, a spanyolok ellen játszott legjobban, de a negyeddöntőben mutatott játék sem volt rossz. Csak annyira beálltak az angolok az ominózus meccsen, mármint a saját kapujuk elé, hogy még egy szupercsapat is megszenvedett volna velük. Az olasz válogatott nem szupercsapat, de nagyon jó együttes, hideg fejjel, rutinos játékosokkal, és utolsó fellépésén parádézó veteránokkal. Mert mondjuk Buffon nem vénember, de világverseny döntőjében már nem biztos, hogy szerepelni fog ezen a tornán kívül, s még itt sem biztos, hogy fog, de sokat tehet érte, hogy így legyen.

AP / Matthias Schrader

Mint a már említett Pirlo is, aki játéktudása mellett szemtelenségből is egyetemi színvonalat hoz, tekintve elvégzett büntetőjét az angolok elleni tizenegyes párbajban. Kiválóan irányítja csapatát az egész tornán, gólt is lőtt már, s nem szeret veszíteni.

Minden összeállt ahhoz tehát, hogy nagyszerű meccsel szórakoztasson bennünket Európa két nagy (legnagyobb?) futballnemzetének válogatottja, s hogy kitöröljék a nézői memóriából az első elődöntő emlékeit, jobb lenne ez így mindenkinek, aki a foci miatt néz Eb-t, és nem az eredmények miatt izgul.

Aztán a győztes szembenézhet Spanyolország válogatottjával a döntőben, motivációnak elég ez a tény a végére. Talán nekünk is, nézőknek, mégiscsak értünk csinálják.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!