Az elmúlt években történt tragikus sportolói halálesetek miatt átfogó szűrőprogram indult, amelynek során eddig kétszáz élsportoló, köztük 133 olimpikon teljes körű kardiológiai és sportélettani kivizsgálására került sor. Az ún. Semmelweis Híd Projektet a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központja hívta életre két éve. A vizsgálat eredményeiről pénteken számoltak be.

Ma már nem szenior egy 35 éves sportoló

Mint Tóth Miklós, a Semmelweis Egyetem (SE) rektorhelyettese, az SE egészségtudományi és sportorvosi tanszékének vezetője rámutatott, az élsport ma más, mint amilyen akár két évtizede is volt. "Sokkal korábbi életkorban kezdődik a sportolói pályafutás, sokkal nagyobb az edzés- és versenyintenzitás. Napjainkban a sport üzlet, megélhetési forrás, munka is egyben, ezáltal nagyjából tíz évvel hosszabb időt töltenek a sportolók az élsportban. Két évtizede egy 25 éves olimpikon már szeniornak számított, a pekingi olimpián a döntősök között 35-38 éves sportolók is voltak" - fogalmazott Tóth Miklós.

A kutatásban azt vizsgálták, hogy a sportolók élettani paraméterei hogyan változnak, hogyan óvhatják meg őket a tragédiától. A vizsgálatok fókuszában a hirtelen szívhalál rizikófaktorainak keresése állt. A vizsgálatok további célja volt a sportágspecifikus, személyre szabott mérések végzése. A szűrés keretében 24 órás EKG-t, a szív ultrahangos és mágneses rezonanciavizsgálat (MRI) végezték, ezáltal a kóros elváltozások korábban, precízebben diagnosztizálhatók, és részletesebb információkhoz juthattak a szakemberek a sportolói szív struktúrájával, működésével kapcsolatban.

Nem éles a határ edzett szív és kóros állapotú szív között

A sportolók minden mért és számított paraméterét egy biobankban rögzítették, amelyben különböző kardiológiai kórképekben szenvedő betegek adatai is megtalálhatók, és bioinformatikai módszerekkel összefüggéseikben elemezhetők. A vizsgálatok lehetőséget teremtenek a sportolói edzett szív és a kóros állapotú szív közötti nem mindig éles határ objektív elkülönítésére. Az átfogó kutatómunka eredményeként meghatározhatók a sportolók sportágspecifikus keringési paramétereire vonatkozó normálértékek is.

A Semmelweis Híd Projekt keretében a fizikai képességek genetikai hátterét kutató vizsgálatok során egy 64 génvariánst mérő biochipet fejlesztettek ki, melyben 42 a hirtelen szívhalálra való hajlamot, 12 a fizikai teljesítőképesség jellemzőit, 10 pedig az anyagcsere-betegségekre való hajlamot detektálja. A továbbiakban egy éven belül 1000 sportoló célorientált genomikai adatait kívánják felvenni az eljárás segítségével.

Hat sportolót szűrtek ki

"Elsősorban olimpikonokat, világbajnokokat vizsgáltunk. Részben a genetikai hátterüket, részben a kardiovaszkuláris megbetegedésre hajlamosító tényezőket kerestük, részben pedig a szív- és érrendszeri paramétereiket mértük extrém terhelés alatt" - mondta Tóth Miklós professzor. A 200 megvizsgált sportolóból 6 olyan volt, akit továbbküldtek részletesebb kardiológiai vizsgálatra, de közülük egyet sem kellett eltiltani a sportolástól, csupán szorosabb szívgyógyászati kontrolljuk javasolt. "Ez azt jelenti, hogy az egyébként évente kötelező sportorvosi vizsgálatot kardiológiai szempontból érdemes gyakrabban elvégezni" - magyarázta Tóth Miklós.

Hozzátette: azt javasolják, hogy bizonyos életkor fölött minden élsportoló rendszeres kardiológiai vizsgálaton essen át, ennek a módszertani ajánlásait most dolgozzák ki.

"Úgy gondolom, hogy 30 év fölött mindenképp szükséges a rendszeres kardiológiai kontroll. Amennyiben azonban valakinél akár genetikai, akár az anyagcsere szempontjából kimutathatók a hajlamosító tényezők, ennél fiatalabb korban is célszerű a rendszeres vizsgálat" - összegezte a professzor.