Egy álom véget ért...

Az első nyolc percben impozánsak, erősek és rendíthetetlenek voltunk látszólag. Vezettünk, kétszer is, és nagyon jól védekeztünk, úgy tűnt, mintha az olaszok csak véletlenül találtak volna a kapunkba. Kettő-kettővel zárult a negyed, és a halvány jele sem látszott annak, hogy megrogyunk.

MTI/Illyés Tibor

A második negyed sajnos elment, pedig Szécsi jól védett, rá igazán nem lehetett panasz. Jó, kaptunk egyet-kettőt kintről, Felugo és Prisciotti tüzeltek messziről, de hát ezt tudtuk, meg benne is van a játékban. Emellett kivédekeztünk négyből négy emberelőnyt, az meg eléggé impozáns védekezést feltételez. Elöl voltunk gyengék. A nagyágyúk, Biros, Varga Dénes, vagy Madaras kellett volna, hogy fecnire lőjék az olasz kaput, ehelyett a kapusukat tettük naggyá, és bosszantó hibákat vétettünk.

MTI/ Kovács Tamás

A harmadik és negyedik negyed igazi kínlódás volt. Továbbra sem ment elöl, tompa volt a csapat, nem voltak fineszes megoldások, vagy bátor lövések, csak erőlködés, amit már láthattunk ezen a tornán a csapattól. Kellett volna valaki, aki hátára veszi a kompániát, Kásás próbálta megtenni, de ma nem volt energiája ehhez. Lőtt két gólt, de az kevés volt az üdvösséghez. Szécsi továbbra is megfogott, amit lehetett, de a negyedik negyedre már három mínusszal álltunk neki, sejthető volt a szomorú vég. Talán ez esett a legrosszabbul, hogy nem lehetett izgulni már a meccs végső szakaszában, egyszerűen "nem volt bennünk" a győzelem ezen az estén.

MTI/Illyés Tibor

Az olaszok jól játszottak, de nem álltak elő semmi extrával. Játszották a lassú, de pontos játékukat, a kapunk előtti adogatásokban néha váltottak egy ritmust, és ezzel keltettek zavart, néha meg átlőttek, általában sikerrel. Jól védett a kapusuk, de nem volt annyi dolga, mint Szécsinek.

A mérkőzést végül kettő góllal nyerte a világbajnok olasz válogatott, a magyar csapat életében meg lezárult egy szakasz, és szétfoszlott az olimpiai verhetetlenség mítosza. Keseregni nem kell, mondjuk azt, hogy azért ért véget a sporttörténet egyik legszebb meséje, hogy kezdődhessen egy következő. Hogy azt kik írják majd, még nem tudjuk, de reméljük, magyar lesz a szerző.

MTI / Illyés Tibor

Eredmény, negyeddöntő: Olaszország-Magyarország 11-9 (2-2, 3-2, 3-1, 3-4)

Benedek Tibor, másodedző: "Amit ez a csapat az utóbbi 12 évben felmutatott, feljogosít bennünket arra, hogy sajnos egy ilyen vereséggel elmondhassuk: véget ért egy álom. Itt nem tudjuk bebizonyítani, hogy a legjobbak közé tartozunk. A játékosok ezzel együtt büszkék lehetnek arra, amit elértek eddigi pályafutásuk során. Van még két mérkőzésünk, fel kell állnunk ebből a helyzetből is, mert ez tényleg egy aranycsapat. Az olaszok akarata érvényesült, hiszen meg tudták akadályozni a kontráinkat, kapusuk pedig nagyon jól védett, ráadásul még sok emberelőnyt is kaptak."

Szécsi Zoltán: "Nagyon akartunk, mindenkit a jó szándék vezérelt, azonban a vízben ez káoszba torkollott."

Szivos Márton: "Nem tudok mit mondani, egyszerűen nem jön ki belőlem semmi, csak fájdalmat érzek és szomorúságot."