„Nem foglalkozom a kritikákkal” – mondta Georges Leekens. A magyar válogatott szövetségi kapitánya, akinek a vezetésével kikaptunk Kazahsztántól és Skóciától is, a De Zondagnak adott interjút, ezt szemlézte a Nemzeti Sport. Leekens arról beszélt: „amikor látom, kitől érkezik a bírálat, akkor rájövök, hogy pusztán az irigységről szól az egész. Az ilyen embereknek talán több gondjuk van, mint nekem, ettől függetlenül nem szeretem a féltékenységet és az irigységet.”

De ahhoz képest, hogy nem foglalkozik a krititákkal, még azt is megkérdezte, egyben meg is válaszolta:

Vajon aki bírál, az is fel tud mutatni 33 éves edzői tapasztalatot, ahogy én? Nem valószínű.

Ha minden a szavakon múlna, Leekens már nagy szövetségi kapitány lenne. Bemutatkozásképp például, miután Magyarországra érkezett, az első nagyinterjújában úgy értékelte az elődjével lejátszott utolsó meccset, amit Luxemburg ellen elvesztettünk: néha egy kudarc többet érhet hosszú távon, mint egy siker. Ez volt az az interjúja, amelyben arról beszélt, bízni kell Orbán Viktorban és Csányi Sándorban, „hinnünk kell bennük, mert ők mindketten nagyszerű vezetők, és az önök országának, ahogy Belgiumnak is, ilyen nagyszerű vezetőkre van szüksége”.

Aztán a bemutatkozó meccsén kikaptunk a világranglistán 136. Kazahsztántól, és elmondta, nem foglalkozik a kritikákkal, az edzéseken mindenki fegyelmezett és lelkes. Majd megvert minket Skócia is, akkor úgy értékelt, hogy jó taktikával játszottunk, erre a teljesítményre lehet alapozni.