Horn Andrea
Horn Andrea
Tetszett a cikk?

Ha a magyarázat, a benyújtott bizonyítékok, az orvosi védekezés világos, egyértelmű és jól dokumentált, akkor a WADA szakértői elfogadják. Az úszó esetében azonban masszívan fenntartották a véleményüket – mondta a Magyar Antidopping Csoport vezetője.

„Higgadtságra volna szükség, de én egy kétségbeesett sportolót látok, aki feléget maga mögött minden hidat, miközben az igazát próbálja bizonygatni” – mondta a hvg.hu-nak Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport (MACS) ügyvezetője azután, hogy az atipikusnak minősített biológiai útlevele miatt doppingvétséggel gyanúsított úszó, Kenderesi Tamás közleményt adott ki az ügyéről. Ebben azt állította, hogy „bizonyítékok nélkül, feltételezésekre alapozva” indítottak ellene doppingeljárást, és tagadta, hogy valaha is tiltott anyagot, módszert alkalmazott.

A sportoló szerint egy adminisztrációs hiba vezetett az eljárás megindításához. Nyilatkozatában az olvasható, hogy tavaly áprilisban véradáson járt, egy nappal később pedig doppingellenőrök vettek tőle mintát. A doppingellenőrző lapra azt írta, hogy vért adott, a minta feldolgozásakor azonban valaki tévedésből vérátömlesztést jegyzett fel – ami természetesen tiltott eljárás a sportolóknál.

Kenderesi több más okot is megjelölt, amelyek miatt szerinte a biológiai útlevele „teljességgel megalapozatlannak, értékelhetetlennek tekintendő”: írt egyebek mellett 39 fokos melegben szállított vérmintákról és arról, hogy – szabálytalanul – edzés közben is vettek tőle mintát. Azt is felvetette, hogy a Doppingellenes Világszervezet (WADA) által használt modellek, amelyek „megjósolják”, hogy a vér alkotóelemeinek egy-egy adott sportoló esetében milyen tartományba kellene esniük, „sok hematológus szakértő által vitatottak”. (A teljes nyilatkozatot itt olvashatja el.)

Elismerte Kenderesi Tamás, hogy ő az egyik doppingvétséggel gyanúsított magyar úszó

A korábbi hírek szerint az eljárás azután indult meg, hogy a WADA-akkreditált osztrák laboratórium szakértője Kenderesi biológiai útlevelének vizsgálata során eltéréseket talált a korábbi hematológiai paramétereihez képest. Az adatokat másik három, a világ különböző országából – Dániból, az Egyesült Államokból és Horvátország – kiválasztott, egymástól függetlenül dolgozó hematológus szakember is megvizsgálta, lezajlott a több körös bizonyítási eljárás, a sportoló meghallgatása, dokumentumok, szakértői vélemények benyújtása pró és kontra. 

A WADA szakértők ezután is masszívan fenntartották a véleményüket”

– foglalta össze a folyamat eredményét Tiszeker Ágnes.

A következő lépés az, hogy a MACS összehívja a háromtagú, független, magyar orvosszakértőkből és jogászokból álló bizottságot, amely döntést hoz az ügyben. „Két eset lehetséges. Az egyik, hogy a bizottság elítéli Tamást, azaz megállapítottnak látja a doppingvétség tényét. Ez ellen fellebbezhet a nemzetközi Sportdöntőbíróságnál (CAS). A másik, hogy nem látja bizonyítottnak a gyanút, és felmenti. Ebben az esetben a vizes sportokat tömörítő nemzetközi szervezet (World Aquatics) vagy a WADA nyújthat be fellebbezést” – magyarázta a szakértő.

Tiszeker nem kívánta részletesen értékelni a Kenderesi közleményében foglaltakat, de azt kijelentette:

ide tények és bizonyítékok kellenek, de amit ő ír, az tele van ellentmondásokkal”.

Azt is hozzátette: nem szereti az effajta nyomásgyakorlást. „Azzal nincs bajom, hogy egy sportoló, a találgatásokat megelőzendő, kiáll, és elmondja, hogy eljárás zajlik ellene, ismerteti a saját álláspontját és a védekezését. De nem jó ötlet gyakorlatilag megfenyegetni azt a bizottságot, amelyik hamarosan döntést hoz az ügyében.”

Annyit azért mégis mondott a Kenderesi által említettekről, hogy „ez egy teljesen átlátható rendszer, pontosan lehet tudni, hogy melyik szervezet vette le a mintát, hogyan, milyen hőmérsékleten adta le a labornak, és hogy analízisre alkalmas volt-e. Ha valamelyikről úgy találják, hogy nem az, akkor be sem kerül a rendszerbe. És nem azért, mert nem tetszik nekik Kenderesi Tamás, hiszen nem is tudják, hogy kié minta, mert semmiféle információval nem rendelkeznek a sportoló személyazonosságát illetően az első vizsgálatoknál, hanem azért, mert kizárólag kifogástalan állapotban lévő mintát analizálnak”.

A sportoló a közleményében úgy fogalmazott, hogy bárki kerülhet hozzá hasonló helyzetbe, „amikor pusztán feltételezésekre és egy mesterséges matematikai modellre alapozva, ártatlanul vádolják meg. Éppen ezért, ha engem ártatlanul elmarasztalnak, a magam és a tisztességes sportolótársaim érdekében az összes jogi lehetőséget kihasználva bizonyítani fogom, hogy a doppingvád hibás feltételezésen alapul, egyúttal cáfolni fogom a WADA biológiai útlevél rendszerének tévedhetetlenségét”.

Erről Tiszeker azt mondta: a bevezetése óta kétszáz sportolót marasztaltak el a biológiai útlevelében feljegyzett adatok alapján, de arra is van jócskán példa, hogy valaki gyanúba keveredik, ám meg tudja magyarázni a váratlan eltéréseket. „Ha a magyarázat, a benyújtott bizonyítékok, az orvosi védekezés világos, egyértelmű és jól dokumentált, akkor a WADA szakértői elfogadják. Ilyenkor azt mondják, hogy nem tartják fenn a doppingvétség gyanúját, de a továbbiakban is figyelik és tesztelik az illetőt. Ilyen magyar versenyzőkkel is megesett már.”

Az úszók kapitánya szerint Kenderesi Tamás ártatlan

Sós Csaba szerint az úszó karrierje komoly veszélybe került.

Kenderesi esetében két vérparaméterben történt a saját értékeihez képest váratlanul nagy ugrás. Ahhoz, hogy felmentsék, meg kell tudnia magyarázni, hogy miért történt ez. „Lehet rá egészségi, orvosi magyarázat, de elő lehet idézni ilyen változást mesterségesen is, például éppen vértranszfúzióval vagy EPO használattal, ezt hívják vérdoppingnak” – mondta Tiszeker Ágnes, hozzátéve:

ha elmarasztalják, az úszó akár négyéves eltiltást is kaphat.

A biológiai útlevél (ABP) olyan kiválasztott változó adatokat, dopping biomarkereket követ nyomon, amelyek jelentős, hirtelen, orvosilag nem indokolt változásai doppingszerek hatásáról árulkodnak. Két modulból állnak: a 2009-ben bevezetett hematológiai és a 2014 óta létező szteroid modulból. Az előbbi célja, hogy felismerje az oxigénszállítás fokozódását, beleértve a vörösvérsejt-stimuláló anyagok (ESA) használatát és a vértranszfúzió vagy a manipuláció bármely más formáját. Az utóbbi pedig az androgén anabolikus szteroidok (AAS) külső használatát és az egyéb anabolikus hatóanyagokat hivatott azonosítani.

Tavaly decemberben három sportoló – két úszó és egy birkózó – keveredett doppinggyanúba a biológiai útlevelében megfigyelt atipikus értékek miatt. Mostanáig hivatalosan egyikük neve sem volt ismert, Kenderesi az első, aki önszántából azonosította magát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!