Murányi Gábor

Nyakig a világválságban csúszott-mászott Horthy előtt a fél ország

A kormányzó uralkodásának első évtizedére visszatekintő elit világra szóló csinnadrattát szervezett 1930 márciusában. Horthy Miklós személyi kultusza olyan magasra hágott, hogy később Sztálinon kívül rá is irigykedhetett a kommunista diktátor, Rákosi Mátyás.

A kibeszéletlen múlt találkozik a jelenkori magyar valósággal

Átadták a Kortárs Magyar Dráma díját.

A magyar irodalom két ikonikus alakját sokáig összekeverték, aztán összetéveszthetetlenek lettek

Az idősebb Ignotus és fia külön-külön írt irodalomtörténetet, egyikük Ady Endrére, másikuk József Attilára esküdött, mindazonáltal a pályájuk sok azonosságot is mutat.

Lehull a lepel a Nyugat legendás, írógörcsös szerkesztőjéről

A lehengerlő vitatkozókedve miatt Noshát Ernőként emlegetett Osvát Ernő leginkább „lapban” fejezte ki magát. A Nyugat legendásított szerkesztőjének nemrég megjelent terjedelmes levelezésgyűjteménye számos rejtélyre ad magyarázatot.

1989 karácsonyán mindenki a romániai forradalom híreit figyelte

Harminc évvel ezelőtt még nem voltak televíziós hírcsatornák, az országos napilapok viszont rendkívüli kiadásokban számoltak be a véres romániai rendszerváltás eseményeiről.

Több versét is pontosította Bari Károly a költői életművét összegző új kötetében

Nem könyvespolcra, inkább éjjeliszekrényre való Bari Károly A mozdulatlanság örökbefogadása című kötete, amelyben a 67 éves, Kossuth-díjas költő a versek mellett prózáit, festményeit és képverseit is megjelentette.

A jó lektorok valójában a szerzőt szerkesztik, de ennek nem szabad látszódnia

Érzékeny, mert bizalomra épül az írók, költők és a szerkesztőik közötti kapcsolat, amelyben a javítható hibák helyesbítése, az ismétlések kiszűrése a legkevesebb. Ha nincs bizalom, nincs közös munka.

Rákositól Orbánig, Öcsitől Dzsudzsiig – a nagy stadionsztori

A korábbi sportkombinát helyére épített monstrum, a Puskás Ferenc Stadion november 15-i avatási ceremóniája történelmi vetélkedésbe kezdett elődjének 66 évvel ezelőtti átadóünnepségével. A Népstadiont 1953-ban a kor – divatot teremtő – szokása szerint félkész állapotban, a tervezettnél méregdrágábban, ám annál ünnepélyesebb külsőségek – no meg délibábos sportábrándok – közepette adták át rendeltetésének.

Egész népét tanította. Na de mire!

A közoktatás egyik buzgó lélekharcosa, Bánhegyi Ferenc, a tankönyvíró üdvöske nemrég új hon- és népismereti munkájával borzolta fel a kedélyeket, noha skandalum tekintetében még bőven van mit ellesnie évszázaddal korábbi elődjétől, a jellemnevelés prófétájától, Tóth Tihamértól.

Harminc éve botrány volt a szalonzsidózás, "ráment Csoóri egész további élete"

Nemrég megjelent naplójából kiderül, hogy szellemi lincselésként élte meg Csoóri Sándor azt a felháborodás-sorozatot, amit az 1990-es Nappali hold című esszéfüzérével író- és költőtársaiból annak idején kiváltott.

A tökéletes választási bűntény – Rákosiék szintjét 1947 óta nem ütötte meg senki

„Kékcédulásként” tapadt meg az emlékezetben az 1947-es választás. A totális hatalomra törekvő kommunista párt csalássorozatának a kék színű névjegyzékkivonat szinte csak „névadója” volt.

Sára Sándor Krónikája párját ritkító cenzúratörténeti abszurd a Kádár-korból

A múlt héten elhunyt operatőr-rendező tévésorozatával példátlan módon bántak el. A 25 részes filmjének sugárzását váratlanul, minden indoklás nélkül félbehagyták.

Pergőtűzben

Film- és cenzúratörténeti szempontból is párját ritkító késő Kádár-kori abszurd a múlt héten elhunyt operatőr-rendező Krónika című tévésorozata. Sára Sándor 25 részes filmjének sugárzását váratlanul, minden indoklás nélkül félbehagyták.

"A nevem miatt könnyű volt szerepemen felül elhíresülnöm" – Szimbolikus epizódok Rajk László életéből

A demokratikus ellenzék egyik kulcsfigurája, a történelmi nevét dacos büszkeséggel viselő Rajk László saját jogán is alakította a történelmet. Barátjával és küzdőtársával, Konrád György íróval egy héten halt meg.

A rendszerváltás beköszöntével is betiltották Szolzsenyicin egyik főművét

A zavarosban halászás hazai iskolapéldája volt három évtizede a Gulag-sztori, amelynek – Szolzsenyicin dokumentumregénye mellett – a magyar olvasók is áldozatául estek. A szerzői jog, illetve a fordítás hitelessége szempontjából is hibátlan kiadás már nem dönthetett példányszámrekordokat.

A zsidó bauhausos sztárépítész behódolt a rendszernek és zsidózni kezdett

Az újító elmék örök dilemmájával, a menni vagy maradni kérdésével birkózott az 1930-as évek végén a hazai építészeti gondolkodást forradalmasító Molnár Farkas, aki a kényszerű behódolást választva aztán túlbuzgón egykori önmagának is hátat fordított.

Pozsgay bemondta a népfelkelést, de ki nevezte '56-ot először forradalomnak?

Egy óvatos mondat volt csupán, mégis beleremegett a Magyar Rádió stúdiója 1989. február 19-én.

Halálos újjászületés: az Akadémia egypártosítása

"Ne azt éljük meg, amit 70 évvel ezelőtt" – figyelmeztetett az MTA előtti keddi tüntetésen Pléh Csaba akadémikus. Az akadémia egyik legszégyenteljesebb időszakára utalt ezzel, attól igyekezett óvni az intézményt, a kormányt és Magyarországot. Annak tisztázására, hogy pontosan mitől is, idézzük fel a HVG írását 1999-ből, egy olyan évből, amikor Magyarország kormányfőjét szintén Orbán Viktornak hívták.

A megtagadott Rákosi, az elgépelt pánik és a három pont

Freudi elütések, mosolyfakasztó félrehallások, tudatos betűmerényletek tárháza az írott sajtó története, melynek XX. századi eseteiben a hatalomgyakorlók gyakorta nem ismertek tréfát.

Szokatlan nemzeti egységben szerették agyon 1988-ban, nálunk költővel ilyen azóta sem történt