Tetszett a cikk?

Nemcsak a termelést, hanem a raktározást is gyökeresen átalakítja az automatizáció és a digitalizáció. A legkorszerűbb raktárakban már okoseszközökre, önjáró targoncákra, illetve az egyre ritkábban feltűnő emberekre odafigyelő robotokra jut a munka dandárja. A száraztészta útját bemutató sorozatunk harmadik része.

A fejlett országokban tevékenykedő logisztikai cégek négyötöde véli úgy, hogy a következő öt éven belül az árukészlet kezelésében a digitális megoldások lesznek a meghatározóak, s a megkérdezettek ötöde már most jól halad a digitalizációban – ez derül ki az MHI piackutató cég legújabb tanulmányából. Az elemzés fő következtetése, aki nem korszerűsít, az lemarad az egyre élesebbé váló versenyben.

Előrejelzett igények

A digitalizáció legfontosabb előnye, hogy az üzemeltetők valós időben követhetik a készlet alakulását: az áruk mozgását a vonalkódokat olvasó, illetve RFID-jeleket érzékelő, vezetékmentes hálózatban összekötött szenzorok követik, míg a fizikai mutatókat – egyebek mellett a hőmérsékletet és a páratartalmat – okosérzékelők figyelik. Az okos rendszerek működtetése viszont csak akkor igazán sikeres, ha azokat okos analitikai eszközökkel és gépi tanulással párosítják. Ezzel ugyanis minden korábbinál jobban előre jelezhetővé válik a fogyasztói igények alakulása, ezzel pedig javul az erőforrás-gazdálkodás hatékonysága. Az adatbiztonságot a blokklánc (blockchain) technológiával lehet szavatolni, hiszen ez gyakorlatilag kizárja a csalás, illetve a manipulálás veszélyét.

A mozgatást pedig egyre inkább automata targoncák, illetve ipari robotok végzik, amelyeket annyira „kiokosítanak”, hogy nem veszélyeztetik a helyiségekben dolgozó embereket. Ehhez persze az is kell, hogy a gépek mindig tudják, hol tartózkodnak az emberek, s hogy ez így is legyen, a hús-vér személyzetet testen hordható jeladókkal látják el.  

Robbanó piac

A hagyományos targoncákat egyre több helyen felváltó autonóm irányított járművek (AGV) piaca most robban: 2020-ban világszerte 2,41 milliárd dolláros volt a forgalom, az előrejelzések szerint ez az összeg 2026-ra 14 milliárd dollár fölé emelkedik majd.  Az AGV-k nem csak a hatalmas csarnokokban lehetnek hasznosak, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a kis- és középvállalkozások hatékonyságát is ugrásszerűen javíthatja egy-egy „robotraktáros”.

A levegőből pedig a drónok „támadnak”, az egyebek mellett vonalkódolvasóval, kamerával és RFID-érzékelővel felszerelt automata repülő szerkezeteknek kevesebb mint harmadannyi időre van szükségük a leltározáshoz, mint a hagyományos eszközökkel dolgozó hús-vér alkalmazottaknak. A Gartner piackutató cég előrejelzése szerint 2019-2029 között egymillióról 13 millióra ugrik majd a logisztikai központokban szolgáló drónok száma.

Mobilon 24 órában

A korszerű raktározás másik jellemzője, hogy az irányítást egyre kevésbé kötik laptokokhoz, illetve asztali számítógépekhez, a legfontosabb adatok a mobileszközökön is elérhetővé váltak. Ez pedig a hatékonyságot is növeli, hiszen az alkalmazottak menet közben is hozzájuthatnak a számukra szükséges adatokhoz.

A raktárak digitalizációja és automatizálása jelentős idő- és költségmegtakarítással jár, emellett csökkenti a tévedések arányát is. Ez különösen fontos az élelmiszeripari cégek számára, hiszen az esetleges hibák a fagyasztott cikkek kiolvadásához, illetve a tárolt áruk megromlását okozhatja.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Németh András Gazdaság

Ilyen, amikor robotok gyúrják és nyújtják a tésztát

A negyedik ipari forradalom az élelmiszeripart is elérte, ám itt a digitalizáció nem csak azt jelenti, hogy a korábbiaknál nagyobb kapacitással működő gyárak az egyedi igények kielégítésére is képesek, hanem azt is, hogy új szintre emelkedik az élelmiszerbiztonság: tökéletesen nyomon követhetővé válik az alapanyagok útja. Tovább követjük a száraztészta útját, ezúttal a gyártással.

Németh András Tech

Amikor mindenki nyer: így lesz a 21. században tyúkból tojás, magból búza

Egyelőre megállíthatatlanul nő a világ népessége, emelkedik az életszínvonal, közben pedig – a klímaváltozás miatt – egyre több és nagyobb veszély fenyegeti a mezőgazdasági terményeket, egyebek mellet az egyik legfontosabbat, a búzát is. A növekvő igények kiszolgálására és a termést veszélyeztető kihívásokra is van válasz, amit úgy hívnak, precíziós termelés. Ezúttal az egyik alapvető élelmiszer, a száraztészta gyártásához szükséges alapanyagok, a búza és tojás termelésében bekövetkezett gyökeres változásokat vesszük számba.