Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
A negyedik ipari forradalom az élelmiszeripart is elérte, ám itt a digitalizáció nem csak azt jelenti, hogy a korábbiaknál nagyobb kapacitással működő gyárak az egyedi igények kielégítésére is képesek, hanem azt is, hogy új szintre emelkedik az élelmiszerbiztonság: tökéletesen nyomon követhetővé válik az alapanyagok útja. Tovább követjük a száraztészta útját, ezúttal a gyártással.
Néhány évvel ezelőtt óriási botrányt, majd hosszú ideig tartó forgalom-visszaesést okozott az, hogy az amerikai Chipotle lánc egyik éttermében 55 ember szenvedett súlyos E. coli fertőzést. Bár az USA élelmiszerbiztonsági hivatala, az FDA hónapokig vizsgálta, hogy melyik étel melyik összetevője okozta a kellemetlen és súlyos tüneteket, a nyomozás nem vezetett eredményre. Egészen más lett volna a helyzet, ha a 2015-ös Chipotle-botrány idején is digitális eszközökkel követték volna nyomon az élelmiszeripari láncokat: nagyon gyorsan és nagy biztonsággal megtalálták volna a felelőst, és nem az étteremláncnak kellett volna elvinnie a balhét.
Teljes digitalizáció
Jelenleg már sok élelmiszeripari cég, köztük több tésztagyártó is részben vagy teljesen digitalizálta a termelési lánc elemeit. A különféle IT-szolgáltatókkal összefogva a cégek vezeték nélküli érzékelők, érzékeny kamerák és internetes hálózatok révén tökéletesen nyomon követhetik az alapanyagok útját, illetve a gyártási folyamatokat, így jelentősen lecsökken a biztonsági kockázat, ha pedig mégis megtörténne a baj, szinte azonnal ki lehet deríteni, ki és miben hibázott. Az alapanyagok, majd a félkész termékek környezetében elhelyezett érzékelők révén csökken a veszteség is: a felhasználók valós időben követhetik az alapanyagok hőmérsékletét és nedvességtartalmát, így közbeavatkozhatnak a minőségromlás megakadályozása érdekében. A minőség-ellenőrzés is automatizált, a készterméket általában röntgensugárral világítják át, hogy megtalálják az esetleges szennyezőanyagokat, például fém vagy üvegdarabokat.
A termelési lánc digitalizációjával az is lehetővé vált, hogy a kész tésztákat olyan digitális útlevelekkel lássák el, amelyekből a fogyasztók is megismerhetik az adott termék útját a szántóföldtől az áruházak polcáig. Az útlevelek másik haszna, hogy lecsökken az élelmiszerhamisítás veszélye: a neves élelmiszermárkák másolása évente 50 milliárd dolláros üzlet. A digitalizációval az energiagazdálkodást is optimalizálhatják: a korszerű gyártósorok negyven százalékkal kevesebb energiát használnak, így az egész gyártási folyamat fenntarthatóbbá vált.
150 milliárd tányér étel
Világszerte évente mintegy 150 milliárd adag tésztaétel fogy, így nem véletlen, hogy a tésztagyártást az elsők között automatizálták a cégek. A gyártósorokon is ott vannak már a valós időben adatokat gyűjtő hő- és egyéb kamerák, illetve szenzorok, s mivel világszerte nő a különféle ételallergiáktól, illetve érzékenységtől szenvedők száma, az automatizálásnak köszönhetően az igényeknek megfelelően gyorsan változtatható, hogy milyen termék – például glutén- vagy laktózmentes – készüljön. És a tésztafajták száma is egyre nő, jelenleg a világ üzemeiben mintegy hatszáz féle tészta készül. A legnagyobb üzemekben már naponta akár ezer tonna tésztát is gyárthatnak és ehhez közel 1000 tonna különféle minőségű búzát kell megőrölni.
A különféle tanulmányok szerint az automatizálással és digitalizációval a következő eredményeket lehet elérni:
Itthon is terjed az új módi
A tésztagyárak automatizálása Magyarországon is tart. A kapacitásnövelés és az élelmiszerbiztonság javítása mellett az is fontos szempontnak számít, hogy az ipari robotok beállításával kevesebb munkaerőre van szükség, így csökkennek a bérköltségek és javul a jövedelmezőség is. A gyárakban gyakorlatilag emberi kéz érintése nélkül lesz készáru a búzából, és a gépek végzik el a csomagolási feladatok nagy részét is.
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Lassan valóban eljön az ideje annak, hogy a cégvezetők mérlegeljék, mit kezdjenek az MI kínálta lehetőségekkel.
Egyelőre nem, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem éri meg a cégnek ilyen számlával rendelkeznie.
A szerbiai hatalom és a több városban előrehozott választást követelő diákmozgalom is radikalizálódik: a hét végén a rendőrség szokatlan brutalitással zavarta szét a tüntetőket. Az EP szerbiai jelentéstevője szerint Alekszandar Vucsics azért nem hozza előre a jövőre esedékes választásokat, mert érzi, hogy megrendült a hatalma.
Teljesen rendben van, ha Orbán Viktor nem kér a Pride-ból, de ne erőltesse rá mindenkire az ódzkodását, csinálja a négy fal között. Vélemény.
„És ki hozta azt a törvényt?” – kérdezte a Tisza Párt elnöke.
A megszólaló drag queenek szerint is volt polgárpukkasztás a műsorukban.
Milyen autó képes erre egyáltalán?