Néhány évvel ezelőtt óriási botrányt, majd hosszú ideig tartó forgalom-visszaesést okozott az, hogy az amerikai Chipotle lánc egyik éttermében 55 ember szenvedett súlyos E. coli fertőzést. Bár az USA élelmiszerbiztonsági hivatala, az FDA hónapokig vizsgálta, hogy melyik étel melyik összetevője okozta a kellemetlen és súlyos tüneteket, a nyomozás nem vezetett eredményre. Egészen más lett volna a helyzet, ha a 2015-ös Chipotle-botrány idején is digitális eszközökkel követték volna nyomon az élelmiszeripari láncokat: nagyon gyorsan és nagy biztonsággal megtalálták volna a felelőst, és nem az étteremláncnak kellett volna elvinnie a balhét.

Teljes digitalizáció

Jelenleg már sok élelmiszeripari cég, köztük több tésztagyártó is részben vagy teljesen digitalizálta a termelési lánc elemeit. A különféle IT-szolgáltatókkal összefogva a cégek vezeték nélküli érzékelők, érzékeny kamerák és internetes hálózatok révén tökéletesen nyomon követhetik az alapanyagok útját, illetve a gyártási folyamatokat, így jelentősen lecsökken a biztonsági kockázat, ha pedig mégis megtörténne a baj, szinte azonnal ki lehet deríteni, ki és miben hibázott. Az alapanyagok, majd a félkész termékek környezetében elhelyezett érzékelők révén csökken a veszteség is: a felhasználók valós időben követhetik az alapanyagok hőmérsékletét és nedvességtartalmát, így közbeavatkozhatnak a minőségromlás megakadályozása érdekében. A minőség-ellenőrzés is automatizált, a készterméket általában röntgensugárral világítják át, hogy megtalálják az esetleges szennyezőanyagokat, például fém vagy üvegdarabokat.

A termelési lánc digitalizációjával az is lehetővé vált, hogy a kész tésztákat olyan digitális útlevelekkel lássák el, amelyekből a fogyasztók is megismerhetik az adott termék útját a szántóföldtől az áruházak polcáig. Az útlevelek másik haszna, hogy lecsökken az élelmiszerhamisítás veszélye: a neves élelmiszermárkák másolása évente 50 milliárd dolláros üzlet. A digitalizációval az energiagazdálkodást is optimalizálhatják: a korszerű gyártósorok negyven százalékkal kevesebb energiát használnak, így az egész gyártási folyamat fenntarthatóbbá vált.

150 milliárd tányér étel

Világszerte évente mintegy 150 milliárd adag tésztaétel fogy, így nem véletlen, hogy a tésztagyártást az elsők között automatizálták a cégek. A gyártósorokon is ott vannak már a valós időben adatokat gyűjtő hő- és egyéb kamerák, illetve szenzorok, s mivel világszerte nő a különféle ételallergiáktól, illetve érzékenységtől szenvedők száma, az automatizálásnak köszönhetően az igényeknek megfelelően gyorsan változtatható, hogy milyen termék – például glutén- vagy laktózmentes – készüljön. És a tésztafajták száma is egyre nő, jelenleg a világ üzemeiben mintegy hatszáz féle tészta készül. A legnagyobb üzemekben már naponta akár ezer tonna tésztát is gyárthatnak és ehhez közel 1000 tonna különféle minőségű búzát kell megőrölni.

A különféle tanulmányok szerint az automatizálással és digitalizációval a következő eredményeket lehet elérni:

• húsz százalékkal növekszik a termelékenység annak köszönhetően, hogy előre megjósolhatóvá válnak a géphibák, így folyamatos maradhat a termelés
• negyven százalékkal csökkenhet az alapanyagveszteség
• nyolcvan százalékkal mérséklődnek a gépek karbantartásával kapcsolatos költségek
• kilencven százalékkal kisebb az esélye a gyártási zavaroknak
• hatvan százalékkal kevesebb hibás termék hagyja el a gyárat a korszerű minőségellenőrzési rendszereknek köszönhetően.

Itthon is terjed az új módi

A tésztagyárak automatizálása Magyarországon is tart. A kapacitásnövelés és az élelmiszerbiztonság javítása mellett az is fontos szempontnak számít, hogy az ipari robotok beállításával kevesebb munkaerőre van szükség, így csökkennek a bérköltségek és javul a jövedelmezőség is. A gyárakban gyakorlatilag emberi kéz érintése nélkül lesz készáru a búzából, és a gépek végzik el a csomagolási feladatok nagy részét is.