szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) pasadenai központjában nem kis meglepetést okozott, amikor a gyűrűs bolygó körül keringő Cassini űrszonda helyi idő szerint csütörtök este erről tanúskodó felvételeket küldött - mondta Bob West munkacsoport-vezető. A Szaturnusz ugyanis földi teleszkópokkal figyelve mindeddig sárgának látszott.

A Szaturnusz jellegzetes sárga tónusú színét eddig azzal magyarázták, hogy a bolygót körülvevő sűrű felhők visszaverik a napfényt. A bolygó északi féltekéje körül azonban a jelek szerint a felhőzet alacsonyabban van, mint a déli esetében, ezért lehet ott telt kék színű a tiszta égbolt. Ha egy asztronauta az ottani felhőtakaró fölött repülne, csaknem ugyanolyan kék égboltot látna maga fölött, mintha a Föld körül keringene.

"Úgy véljük, a Szaturnusz égboltja ugyanabból az okból kék, mint a Földé" - mondta West. Az atmoszférában a molekulák szétszórják a napfényt. A Föld légkörében főként oxigén- és nitrogénmolekulák vannak, a Szaturnuszéban viszont hidrogénmolekulák. A hatás azonban ugyanaz: a kék fény erősebben szóródik, mint a más színű, ezért kék az ég. A fizikusok Rayleigh-szóródásnak nevezik ezt a jelenséget.

West szerint tulajdonképpen földi amatőr távcsövekkel is kéknek lehetne látni a Szaturnusz egét, de a bolygó körüli gyűrűk eltakarják az északi féltekét, a déli fölött pedig a Cassini szonda sem "látott" eddig kék eget. Az okokat még találgatják a csillagászok, de meglehet, egyszerűen arról van szó, hogy a Szaturnusz déli égboltja felhősebb, mint az északi.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Világ

Végállomás: a Szaturnusz

Csütörtökön éri el a Szaturnuszt az a valaha épített legbonyolultabb űrhajó, amely a bolygó gyűrűi mellett az égitest körül keringő holdak jégvulkánjait és metántengereit is vizsgálja majd. A több milliárdos űrjáró a hét évig tartó utazás után négy évet tölt a Szaturnusz közelében.

MTI Világ

Pénteken száll le a Huygens a Szaturnusz holdjára

Ha minden a terveknek megfelelően alakul, pénteken űrhajózás eddigi egyik legizgalmasabb kalandja következik: a Szaturnusz körül július 1-je óta keringő Cassini amerikai űrszondához csatolt, és karácsonykor róla levált Huygens, európai gyártmányú leszállóegység belép az óriásbolygó Titán nevű holdjának sűrű légkörébe, majd jó kétórás ereszkedés után megpróbálja biztonságban elérni az égitest felszínét.