szerző:
MTI/hvg.hu

Újabb Mars-kutató szondát indít útjára szerdán az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA. Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) nevű űreszköz a jövő márciusban érkezik meg a vörös bolygóhoz, amely körül pályára állva csatlakozik a már ott keringő Mars Global Surveyor és Mars Odyssey amerikai, valamint a Mars Express európai kutatószondákhoz.

Az MRO fantáziarajza. Árgus szemmel
© AP
Az MRO három másik társánál korszerűbb és nagyobb teljesítményű tudományos berendezésekkel lesz felszerelve. Feladatai közé tartozik majd a Mars légkörének, felszínének és a talaj alatti rétegének a pásztázása. Hasonlóan a többi szondához az MRO is víz előfordulásának, illetve az élet esetleges nyomainak kimutatására fog törekedni.

A vörös bolygó eddigi űrszondás kutatása során a szakemberek már megállapították, hogy a Mars bővelkedik vízmosásszerű képződményekben, amelyeket valaha víz vájhatott ki, és a tudósokat élénken foglalkoztatja, hogy miként is játszódhatott le ez a folyamat, s arra is keresik a választ, hogy valóban létezhetett, vagy valamilyen formában még ma is létezik-e az élet az égitesten.

Az MRO-nak hat tudományos műszere van. Ezek alkalmasak arra, hogy mérjék a Mars légkörének páratartalmát, hőmérsékletét és a por eloszlását a marsi levegőben, kimutassák azokat az ásványi anyagokat, amelyek előfordulásához szükséges a víz is. A szondát ellátták egy olyan olasz gyártmányú radarral is, amelynek segítségével a kutatók be tudnak pillantani a talaj alatt meghúzódó rétegekbe, és így feltérképezhetik az ottani jég- és vízkészleteket.

Három kamerája közül az egyik az eddigi legnagyobb felbontású ilyen jellegű szerkezet, amelyet eddig egy idegen bolygó felszínének a fényképezésére bevetnek. A felvételeken várhatóan kétméteres alakzatok is kivehetőek lesznek. Az MRO a bolygó felsőlégköri viszonyait is vizsgálja majd, illetve a marsi mágneses mező jellemzőit ugyancsak elemzi.

Az MRO, miután Mars körüli pályára áll, fékezőmanőverbe kezd, és novemberre már 313 kilométeres magasságra közelíti meg a bolygót, azaz mintegy 20 százaléknyival közelebb lesz a felszínhez, mint a másik három kutatószonda. Az MRO ekkor kezdi meg tudományos tevékenységét, amelyet 25 hónapra terveznek. A szondát a floridai Cape Canaveralon lévő Kennedy űrközpontból szerdán közép-európai idő szerint a délutáni órákban indítják el egy Atlas V típusú hordozórakétával.

A Mars a Naprendszer hetedik legnagyobb bolygója, átmérője 6787 kilométer. A Nap felől a negyedik égitest, a Naptól mért közepes távolsága közel 228n millió kilométer. Nevét a római hadistenről kapta. Két kis holdja van: a Phobos és a Deimos. A vörös bolygón felfedezett sarki hósapkák, a mérsékelt égövi és egyenlítői tartományban sötétebb és világos foltok változása, valamint a talaj színének évszakonkénti periodikus változása valószínűvé teszi, hogy a Marson lehetett – egyes feltételezések szerint – alacsonyabb rendű élet is.

Mars-kutatás legfontosabb mérföldkövei (Oldaltörés)

A Mars-kutatás főbb állomásai:

1962. november 1. - A Szovjetunióban útnak indították a Marsz-1 űrszondát, amellyel 230 nap után megszakadt az összeköttetés.

Az MRO végső összeszerelése.
Hosszú szolgálatra tervezve
© AP
1964. november 28. - A NASA a Mariner-3-űrszona sikertelen indítása után néhány héttel fellőtte a Mariner-4-et, amely 1965 júliusára elérte a Marsot. Ez volt az első űreszköz, amely fényképeket továbbított a Földre egy másik bolygó felszínéről. Szintén ebben a hónapban indították útnak a szovjet Szonda-2-t, de fél év múlva ezzel is megszakadt a kapcsolat.

1969. február 25. - A NASA fellőtte a Mariner-6-ot, majd március 27-én a Mariner-7-et is. Mindkettő 3400 kilométerre megközelítette a bolygót, és összesen 200 használható felvételt küldött vissza.

1971. május 19. - A Szovjetunióban felbocsátották a Marsz-2 űrszondát, majd május 28-án a Marsz 3-t is. Mindkettő csaknem egy évig közvetített tévéképeket. A Marsz-2 november végén ejtőernyő segítségével először juttatott le egy kapszulát, emberkéz alkotta szerkezetet a bolygóra. A Marsz-3 tartálya december 2-án ért a felszínre, de csak két percig működött.

1971. május 30. - Az amerikai Mariner-8 már a startnál kudarcot vallott, ezért a NASA útjára indította a Mariner-9-et. Ez volt az első űreszköz, amely egy idegen bolygó mesterséges holdjaként működött, legfontosabb eredménye a Mars teljes térképének elkészítése.

1973. július-augusztus - Elindult a szovjet Marsz-4, -5, -6 és -7, de ezek egyike sem tudott a Mars felszínéről adatokat küldeni, kettő leszállóegysége elrepült az égitest mellett.

1975. augusztus 20. - A NASA fellőtte a Viking-1-et, majd szeptember 9-én a Viking-2-t, amelyek 1976. júniusban, illetve augusztusban értek célba. Felvételeket készítettek, illetve továbbították a leszálló egységek felszínről fotózott panorámaképeit. Ez utóbbiak mintákat is vettek a felszínből.

1988. július 7. - Bajkonurból július 7-én útjára indították a nemzetközi együttműködéssel (magyar közreműködéssel is) készült Phobos-1, majd 12-én a Phobos-2 űrszondát. Szeptemberre a Phobos-1 felmondta a szolgálatot, a Phobos-2 viszont 1989 januárjában a Mars mesterséges holdja lett. Márciusra azonban ez a műhold is végleg elveszett.

1992. szeptember 25. - Felbocsátották a Mars Observer amerikai űrszondát, amely 1993. augusztus 6-án küldte el első fotóját a vörös bolygóról. Augusztus 27-én egy számítógépes programhiba miatt azonban a szerkezet elnémult.

1996. november 7. - Útnak indult a nagy érzékenységű kamerákkal felszerelt Mars Global Surveyor (MSG) nevű amerikai űrszonda, amely 1997. szeptember 9-én ért az égitest légkörébe, majd ráállt a planéta körüli pályájára. A műhold azóta is végez méréseket.

1996. november 16. - Bajkonurból fellőtték a Marsz-96-ot, amely két nap múlva a Csendes-óceánba zuhant. Azóta az oroszok nem indítottak újabb kutató szondát.

1996. december 4. - Fellőtték a Pathfinder amerikai űrszondát fedélzetén a Sojourner robotjárművel, amely 1997. július 4-én landolt a Marson. Sok értékes információ küldése után 1997 szeptemberében a Pathfinderrel megszakadt az összeköttetés.

1998. július 4. - Japán fellőtte első Mars-szondáját, a Nozomit, amely 2003 decemberében érte el az égitestet.

1998. december 11. - Elindult a Mars Climate Orbiter (MCO) amerikai űrszonda, amely azonban 1999 szeptemberében megsemmisült. A kudarc oka az volt, hogy a gyorsulási adatokat mérföldben számolták, de a számítógép kilométerben értelmezte azokat.

1999. január 3. - A NASA útnak indította a Mars Polar Lander leszállóegységet, amelyet azonban a feltételezett leszállás után szem elől veszítettek.

2001. április 7. - Felküldték az amerikai 2001 Mars Odyssey-t, amely október 24-én bolygó körüli pályára állt. A szonda jelentős mennyiségű hidrogén jelenlétét mutatta ki, majd nagy kiterjedésű fagyott vízgyűjtőmedencére bukkant.

2003. június eleje - Bajkonurból felbocsátották az Európai Űrügynökség (ESA) első űrszondáját, a Mars Expresst. Ennek része volt a Beagle-2 leszállóegység, amely december 25-én leszállt a Marsra, ám ekkor megszakadt vele a kapcsolat.

2003. június 10. - A Rover Marskutató program első egységeként felbocsátották a Spirit, majd július 8-án az Opportunity önjáró kutató laboratóriumot azzal a feladattal, hogy az élethez szükséges víz nyomai után kutasson. Mindkettő 2004. januárban leszállt, majd megkezdte, s a tervek szerint 2006 szeptemberéig végzi a fényképek és adatok gyűjtését és továbbítását a Földre.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
hvg.hu Tech

Megtalálták az elveszett marsjárót

Közel hat évvel a Mars Polar Lander balul elsült landolása után a NASA szakemberei úgy vélik, sikerült azonosítaniuk a roncsot a vörös bolygó felszínén.

hvg.hu Tech

Elektromos meghajtású űrhajók indulnak a Marsra

Egy év múlva már elkészülhetnek azok az első forradalmi űrhajómotorok, amelyek alkalmasak lesznek arra, hogy a Hold- és a Mars expedíciók teherszállító egységeit célba juttassák.

hvg.hu Tech

Amerika a Holdra és a Marsra készül, az új űrsikló pedig késik

A NASA felgyorsítja egy új, ember szállítására is alkalmas űrhajó fejlesztési munkálatait, amely a fő űrszállítóeszköz lesz azután, hogy nyugdíjba küldik a jelenleg szolgálatban lévő űrsikló flottát. A politikusok közben az amerikai űrdominancia elvesztése miatt aggódnak.

3 milliárd forinttal támogatja a kormány egy osztrák autóipari cég beruházását

3 milliárd forinttal támogatja a kormány egy osztrák autóipari cég beruházását

Közel 8 milliárdért tervezik az M8-as gyorsforgalmi ötven kilométerét

Közel 8 milliárdért tervezik az M8-as gyorsforgalmi ötven kilométerét

Egyszerűen zseniális, hogyan oldotta meg egy tizenéves kislány, hogy a gyerekek ne féljenek a kórháztól és a tűtől

Egyszerűen zseniális, hogyan oldotta meg egy tizenéves kislány, hogy a gyerekek ne féljenek a kórháztól és a tűtől

Lemondott az amerikai határőrizeti szerv feje

Lemondott az amerikai határőrizeti szerv feje

A paksi atomerőmű kommunikációs igazgatója szerint náluk nem fordulhat elő a csernobilihez hasonló baleset

A paksi atomerőmű kommunikációs igazgatója szerint náluk nem fordulhat elő a csernobilihez hasonló baleset

A lagzi közben lopták el a nászajándékot Kiskunhalason

A lagzi közben lopták el a nászajándékot Kiskunhalason