Magyar patrióták találták ki a homoszexualitást
Érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
A Wired magazin értesülései szerint az utrechti egyetem kutatói által létrehozott, darált húst idéző anyag íze és szaga pontosan olyan mint az eredetié. A tudósok rendszeresen növesztenek kis mennyiségű izomsejtet petri csészékben, azonban ez az első eset, hogy nagy tömegű, emberi fogyasztásra alkalmas húst készítsenek ilyen módon.
Henk Haagsman az utrechti egyetem professzora sertésektől származó őssejtek segítségével próbálják meg elérni céljukat. Reményeik szerint az így előállított hús ideális alapanyag lehet hamburgerekhez, virslikhez és pizzákhoz néhány éven belül.
A kutatócsoport jelenleg azokat az őssejteket próbálja azonosítani, amelyekből könnyen készíthető nagy mennyiségű hús egy bioreaktor felhasználásával. Az előzetes tervek szerint a holland kormány által 2 millió euróval támogatott projektnek 2009-re lesz kézzelfogható eredménye. A holland kutatás egy világméretű tudományos összefogás egyik része, amelynek célja az ipari méretekben történő szintetikus húsgyártás.
„Ma már elérhető az a technológia, amely lehetővé teszi az in vitro húsgyártást” – nyilatkozta a Wirednek Paul Kosnik a Hawaii-i székhelyű Tissue Genesis elnökhelyettese. „Hiszünk benne, hogy a mesterséges húskészítmények 3-5 éven belül valósággá válhatna, mivel a támogatás és a kutatás-fejlesztési infrastuktúra már létező valóság.”
A kutatók elméletei szerint mindössze egyetlen sejtből annyi húst lehetne előállítani, amely a Föld teljes lakosságát egy éven keresztül el lehetne látni. A kihívást az jelenti, hogy a tudósoknak ki kell találni a megfelelő módszert, amellyel nagy mennyiséget lehet egyszerre létrehozni.
A University of Maryland doktorandusza, Jason Matheny szerint a legegyszerűbb módszer rétegenként növeszteni a húst, amelyet darálva, illetve egymásra helyezve szeletenként is lehetne fogyasztani.
„A kulcs az ipari méretű bioreaktorok kifejlesztésében rejlik” – magyarázta Matheny. „Többre is szükség van, az egyikben a növekedési anyagokat, a másikban a sejteket, a harmadikban pedig a rétegeket hoznánk létre. A teljes folyamat egy tető alatt folyhatna.”
Ennek a módszernek az előnye, hogy kimaradnak a hagyományos húsfeldolgozás kevéssé hatékony részei, nincs szükség takarmányozásra, az állatok ellátására amíg a vágósúlyt elérik, levágásukra és feldolgozásukra.
„Amíg egy szelet hús eljut a tányérunkra, a takarmányként befektetett energia 75-95 százaléka elvész az állatok metabolizmusa révén” – magyarázta a szakember. „A növesztett húsnak ezzel szemben nem kell egy teljes szervezetet táplálnia, így a befektetett energia majdnem teljes mértékben a húst építi fel.”
Jóval egészségsebb lehet
A Matheny által megálmodott húsrétegek kevesebb mint egy milliméter vastagok lennének, s elkészítésükhöz csupán néhány hétre van szükség. A kutatók szerint a leglényegesebb kérdés a folyamat gazdasági oldala. Jelenleg egy font, laboratóriumi körülmények között előállított hús értéke 1000 – 10 000 font körül mozog. A University of Maryland szakembere szerint növényi tápanyagok felhasználásával azonban fontonként egy dollárra lehetne leszorítani a költségeket.
Ha a kutatók sikerrel járnak, a mesterséges hús jóval egészségesebb lehet, mint az élő állatokból származó fehérjeforrás. A szakértők szerint ugyanis a laboratóriumi körülmények lehetővé teszik, hogy a húst átitassák a szív számára hasznos omega-3-zsírsavakkal, illetve beállítsák a fehérjeszintjét, sőt akár egyéni ízlés szerinti változatokat hozhatnak létre.
További kérdés, hogy népszerűvé válhatnak-e az efféle termékek. Az amerikai élelmiszer és gyógyszerügyi hatóság, az FDA jelen pillanatban tiltja az olyan élelmiszerek forgalmazását, amelyekben klónozott állatokból származó hús található. Emellett kérdéses, hogyan reagálnak majd a fogyasztók a mesterséges húsra.
„Ez a fajta hús nem természetes, de ugyanez elmondható a joghurtról is” – mondta Matheny. „Emellett az asztalunkra kerülő húsfélék sem kimondottan természetesek. 10 000 csirkét bezsúfolni egy szűk keltetőbe, s teletömni őket antibiotikummal meglehetősen mesterségesnek tűnik számomra.”
A kutatók arra is kíváncsiak, hogyan érhető az állatokból származó hús íze, amelyben erek, kötő- és zsírszövet egyaránt található. A sejtek hasonló szerkezetének kialakításához a növesztett húst nyújtani és mozgatni kell majd, hogy szimulálják az állat mozgását.
A tartályban növesztett angolos húsételekre azonban még legalább egy évtizedet várni kell majd, ugyanis egyelőre nem ismert annak a módja, hogyan lehet véredényeket létrehozni a szöveten belül.
