Mégsem szilárd © hvg.hu

Régóta vita tárgya fizikusok körében az, hogy az üveg szilárd vagy folyékony halmazállapotú-e igazából. Szilárd külseje ellenére az anyag ugyanis "összeszorult", a folyékony és a szilárd állapot közti anyagállapotban van, amelyet a dugóban lévő autókhoz lehet a legjobban hasonlítani: atomjai lassan mozognak és nem tudnak helyükre jutni, mivel a többi atom kvázi "elfoglalja" előlük az utat - ezért hiába tűnik az üveg kemény anyagnak, igazából nem az.

Paddy Royall, a Bristoli Egyetem kutatója szerint az üveg e tulajdonságát különleges ikozaéderes szerkezetének köszönheti, amit már az 1950-es években megállapított az egyetem egyik professzora, Sir Charles Frank, de véleményét sosem tudta kísérleteivel bizonyítani. A most megszerzett vizsgálati eredmények szerint a lehűlés során az üvegben különleges atomszerkezet alakul ki - kristályosság helyett az atomok rendezetlenebbül, ikozaéderes szerkezetben helyezkednek el, így az üvegből igazából üveg alakul ki, nem szilárd vagy folyékony halmazállapotú rendszer.

Az üvegszerkezet révén képesek leszünk fémüveget is létrehozni, olyan erős, ugyanakkor pedig könnyű anyagot, amelyből nemcsak golfütőt, hanem repülőgépszárnyakat, illetve motoralkatrészeket is lehetne gyártani - ez esetben még sokkal kisebb lenne az esélye a fémhibából adódó repülőgépkatasztrófáknak. (Royall egyébként azon véleményen van, hogy minden üvegből idővel igazi szilárd anyag kristályosodik ki, ehhez viszont több milliárd évnek kell eltelnie, életünk során pedig nem vagyunk képesek a változást követni, így egyértelműen szilárd anyagként fogjuk fel az üveget.)