szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Középkori vár maradványait találták meg a romániai Bánsági Történelmi Múzeum régészei Temesvár belvárosában. A középkori kastély központi tornya a 14–15. században, Károly Róbert uralkodása idején épülhetett.

A szakemberek véletlenül bukkantak rá az értékes leletre, eredetileg egy középkori kutat kerestek, amelynek létezését a rádióhullámok jelezték - írja a Krónika című kolozsvári napilap hírportálja.

A feltárás eredményeiről szintén beszámoló Nyugati Jelen című, Aradon megjelenő lap híradásából kiderül, hogy 2008 óta folynak a Temesvár központjában álló Hunyadi kastély megerősítési és restaurálási munkálatai. Ezzel párhuzamosan régészeti feltárások is kezdődtek a kastély falain kívül-belül.

A kastélyudvaron zajló ásatásokon egy eddig ismeretlen, középkori belső torony maradványainak érdekessége, hogy a középkori metszeteken sem lehetett eddig találkozni vele. A föld alól egy kőből faragott gótikus kapu darabjai is előkerültek.

Dan Ciubotariu, a Bánsági Történelmi Múzeum igazgatója szerint az ostrom idején végső menedékként használt belső torony és a többi középkori lelet az utóbbi két év legjelentősebb középkori felfedezése Románia területén.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Tech

Tudományos szenzációra bukkantak magyar régészek Szíriában

Az utolsó ítéletet ábrázoló, tudományos szenzációnak számító freskóra bukkantak magyar régészek a szíriai Margat johannita várának feltárása során. Az ásatás több más szempontból is átrajzolja a keresztes lovagokról alkotott általános képet - derült ki a régészeti expedíció eredményeiről a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (PPKE) hétfőn tartott sajtótájékoztatón.

Vélemény

Régészeti világszenzáció: 3000 éves intelem héberül

Az utóbbi napok régészeti világszenzációja egy izraeli ásatáson talált cserépdarab, amelyen 3000 évvel ezelött héber nyelven öt sort vetett kerámiára egy akkor élt izraeli. Legalábbis ezt állítja a jeruzsálemi Héber Egyetem régésze, az ásatásokat vezető Joszef Garfinkel professzor. Ha sikerül bebizonyítania, hogy ebben az időben már fejlett írásbeliség volt a júdai hegyekben, akkor Saul Dávid és Salamon korának bibliai történetei kikerülhetnek a legendák birodalmából, jelentősen megnő az Ószövetség értéke, mint történeti forrás. A régészprofesszort Jeruzsálemben kérdeztük.