szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Atlas-5 kétfokozatú hordozórakétával elindították az LRO és LCROSS holdszondákat a floridai Cape Canaveral-i légi támaszpontról közép-európai idő szerint csütörtök este 23 óra 12 perckor.

Az indítást az amerikai űrhajózási ügynökség, a NASA televíziója élőben közvetítette. Az indításra a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt a tervezettnél 20 perccel később került sor.

Az összesen 579 millió dollárba kerülő két szonda feladata, hogy előkészítse az amerikaiak visszatérését a Föld egyetlen kozmikus kísérőjére.

A Holdat az amerikaiak éppen negyven éve hódították meg: Neil Armstrong 1969 júliusában lépett ki az emberiség első küldötteként az égitestre. Az 1972 decemberében zárult Apollo-program során összesen 12 ember jutott el a Holdra.

George Bush elnök 2004-ben hirdette meg azt a programot, amelynek az a célja, hogy az amerikaiak visszatérjenek a Holdra, de immár nem néhány napos küldetésre, hanem huzamosabb időre megvessék lábukat rajta. Ez 2020 környékén várható.

Startol az LRO a floridai Cape Canaveralból
© MTI/EPA

A holdraszállás legmegfelelőbbnek tűnő helyszíneinek felkutatása az LRO (Lunar Reconnaissance Orbiter) szondára vár. A majd kétezer kilogramm tömegű űreszköz 50 kilométeres magasságban poláris pályán keringve pásztázza a Hold felszínét, különösen a sarkvidékeket. Emellett várhatóan még néhány érdekességgel is megörvendezteti majd az űrkutatás iránt érdeklődőket. A tervek szerint ugyanis lencsevégre kap majd olyan objektumokat, amelyeket annak idején a Földről juttattak el a Holdra. Például azoknak az embert szállító holdkompoknak az indítóplatformjait, amelyek az égitesten maradtak, miután a kétszemélyes űreszközöket magasba repítették. Valószínűleg fényképek készülnek a Holdra leszállt vagy becsapódott egykori amerikai, illetve szovjet szondákról is.

Az LRO-val együtt indított LCROSS (Lunar Crater Observation and Sensing Satellite) szonda két becsapódó darabbal veri majd fel a Hold porát. A kirepülő anyagfelhő összetételét a Hold körüli pályáról az LRO, valamint földi teleszkópokkal és műholdakról is figyelik. Ha az anyagmintából valóban kimutatható lesz a víz jelenléte, az óriási lökést adhat annak a célnak az eléréséhez, hogy tíz év múlva az emberiség ismét megcélozza a Holdat.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Tech

A Holdra küldhetjük szeretteink hamvait

Szeretteink elhamvasztott maradványaiból egy grammot visz a Holdra a houstoni Celestis - a space.com értesülései szerint mindez körülbelül kétszer drágább csak egy hagyományos amerikai temetésnél.

hvg.hu Tech

Interneten követhetjük a minket követő műholdakat

Műholdak ezrei keringenek a fejünk felett, információkat, telefonbeszélgetéseket, tévéadásokat, internet-kapcsolatokat közvetítve és persze kémkedve. Egy online adatbázis segítségével folyamatosan követhetjük, melyik, hol van éppen.

hvg.hu Tech

Nyolcvanmillió dollár csapódik a Holdba

Nyolcvanmillió dolláros műholdat robbant fel a NASA. Az LCROSS közel 9 ezer kilométer per órás sebességgel csapódik majd a Hold déli felén elterülő árnyékos területbe, mindezzel pedig azt derítenék ki: van-e víz a Holdon - írja a Wired.

MTI Tech

Az amerikaiak visszatérnek a Holdra

Két űrszondát indítanak csütörtökön az Egyesült Államokból a Hold felé, hogy előkészítsék az amerikaiak visszatérését a Föld egyetlen kozmikus kísérőjére.