"Egy kiemelkedő tudóst szeretnénk megtisztelni, aki megváltoztatta világképünket" - mondta el a portálnak Sigur Hofmann, a németországi Darmstadtban lévő Nehézionkutató Intézetben (GSI) működő, a szupernehéz elemek előállítására alakult kutatócsoport vezetője.

Kopernikusz - aki 1473 és 1543 között élt - fedezte fel, hogy a Föld a Nap körüli pályán kering. Ezzel utat nyitott a modern világszemlélet kialakulása előtt.

A HVG kapcsolódó cikke

A minap a legfiatalabb kémiai elemnek hivatalosan elismert, ám nevenincs anyag elnevezése körül, több évszázados szokás szerint, felforrhatnak a keresztelő indulatok. Részletek.

Sigur Hofmann június 10-én jelentette be, hogy az általuk még 1996-ban létrehozott 112-es rendszámú elem felfedezését visszaigazolta az Alap- és Alkalmazott Kémia Nemzetközi Egyesülete, a IUPAC. A szervezet csak akkor fogad el igazoltnak egy bejelentést, ha az új elem létrehozói a teljes bomlási sort igazolni tudják, illetve azt másik gyorsítóban is meg tudják ismételni.

Erre alkalmas intézet azonban a világon összesen három található: a Lawrence Berkeley Laboratórium (Kalifornia, Egyesült Államok), az Egyesített Atomkutató Intézet (Dubna, Oroszország) és a Nehézionkutató Intézet (Darmstadt, Németország). Az utóbbiban a most visszaigazolt, átmenetileg ununbiumnak (latin eredettel: egy-egy-kettő) elnevezett 112-es rendszámú elemet cink- és ólomatommagok ütköztetésével hozták létre, és csupán 240 mikromásodpercig (0,000240 másodpercig) élt. Azóta már más reakcióval, más atomok ütköztetésével is létrehozták ugyanennek az elemnek egy izotópját, amelyben a protonok száma  112 ugyan, ám az atomtömeg a magban található több neutron miatt 286.

A transzurán (uránon túli) elemek természetes körülmények között magfúzióval a csillagok belsejében születnek. Földi körülmények között két nehézion atommagjának ütköztetésével tudják létrehozni a szupernehéz elemeket, ám nehéz detektálni őket, mert kevés keletkezik belőlük, és gyorsan szétesnek.

A német, finn, orosz és szlovák kutatókból álló 21 fős felfedező csoport a hagyomány szerint megkapta a jogot arra is, hogy végleges nevet adjon a szupernehéz elemnek. A 110-es rendszámú elemet például városuk után darmstadtium (Ds) névre keresztelték, ezt 2003-ban fogadta el az IUPAC.