Számos ausztrál őslakó megdönthetné a mai 100 és 200 méteres világrekordot, ha akarná, és bármely neandervölgyi asszony leszkanderozhatná Schwarzeneggert, hogy a ruandaiak 2,45 méternél is nagyobb magasugrásait ne is említsük. Egy ausztrál antropológus új könyvében azt írja: menthetetlenül elsatnyultunk - adja hírül az Independent.
Peter McAllister Manthropology című könyvében azt vázolja fel, hogy a modern ember sokkal rosszabb fizikai- és sportteljesítményre képes őseihez képest. Elképzelései szerint az ausztrál őslakók 20 ezer évvel ezelőtt egy saras, puha talajú tóparton 37 km/h sebességgel futottak (mindezt fosszilizált talajmintákba ágyazott lábnyomok elemzésével derítette ki) - de a mai tréninggel és futócipővel egy jobb pályán akár 45 km/h sebességgel is futhatnának. Mivel McAllister szerint matematikailag valószínűtlen az, hogy Ausztrália legjobb futójának lábnyomait sikerült megszerezniük a tópartról, kimondhatjuk: a legtöbb őslakó hasonló kondícióban lehetett és hasonló teljesítményre is volt képes.
Az antropológus más példákkal is él: az ezerkilencszázas évek elején még készültek olyan fényképek Ruandában, amiken jól látható, hogy fiatalok akár két és fél méternél magasabbra is képesek ugrani. Egy átlagos neandervölgyi nőnek 10 százalékkal nagyobb izomtömege volt egy modern európai férfinál, és kellő gyakorlás után akár Schwarzeneggert is legyőzhette volna egy szkandermérkőzés során. Ha mindez még nem lenne elég: a római légionáriusok testtömegük felét is kitevő felszereléssel teljesítettek maratonokat, az athéni evezők jócskán túl tudták teljesíteni a mai sportevezőket, valamint az ausztrál őslakosok - csak hogy visszatérjünk hozzájuk - a gerelyhajítás 98,48 méteres világcsúcsát is túl tudták dobni több mint tíz méterrel.
Nagyon nem vagyunk aktívak manapság - állítja McAllister -, és nem is látjuk mindezt, ugyanis amikor össze kell hasonlítani a jelent a múltunkkal, nem nagyon megyünk 30 évnél korábbra. Nem vagyok ugyanolyan fizikai terhelésnek és feladatoknak kitéve, testünk nem fejlődik ki teljesen, és még a tréningek jelenlegi szintjével sem tudják az elit sportolók reprodukálni őseink képességeit.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
