A Manchesteri Egyetem kutatócsoportja vizsgálatai során azt vette észre, hogy a köpenyből vett minta kifejezetten gazdag volt a kripton nehéz (kripton-86, kripton-84) izotópjaiban, míg szegény az olyan könnyű izotópokban, mint pl. a kripton-82. Mindezen eloszlás a kutatókat a meteoritok anyagi felépítésére emlékeztette és ez egyben megerősíti azt az elképzelést is, miszerint a gázokban gazdag meteoritok a naprendszer korai időszakában ütköztek Földünkkel.

Egybevág ezzel az is, hogy légkörünkben nagy mennyiségben találhatóak meg a könnyebb izotópok, így nem mondhatjuk azt, hogy a gázok a köpenyből származnának, állítja Greg Holland, a kutatócsoport főnöke. A légkör kialakulása óta nem gazdagodhatott nehezebb izotópokkal, a kripton könnyű izotópjai pedig gyorsabban szöknek az űrbe, mint a nehezek, így atmoszféránk csak "nehezedhet".

Crhis Ballentine, Holland kollégája úgy véli, hogy a Naprendszer szélénél kialakult ún. Kuiper-övben észlelt többmilliónyi fagyott testeknek olyan nemesgázmintáik vannak, amik légkörünkre emlékeztetnek és előfordulhat, hogy 4.5 milliárd éve a Jupiter pályának változása megbolygatta ezt a területet, jeges üstökösöket indítva el a Föld irányába. Hiába volt tele bolygónk óriási gázköpő vulkánokkal, a kutatások szerint első légkörünk a külső űrből jött, állítja a kutató.