A vízből kibújó első, a szárazföldön négy lábon járó gerincesek a korábbi adatoknál húszmillió évvel előbb jelentek meg bolygónkon - állítják lengyel tudósok, akik egy két és fél méter hosszú ősállat lábnyomait fedezték fel nemrégiben.

Tucatnyi megkövesedett (fosszilis) lábnyomot találtak ugyanis a lengyel kutatók az ország délkeleti részén, amely valaha tengeri lagúna lehetett, de mára a szárazföld kellős közepén található. (Jelenleg is van Lengyelországnak tengerpartja, de északon, tehát nem a most felfedezett helyszínen.)

A nyomokat négylábú, pontosabban négy végtaggal rendelkező gerincesek hagyták maguk után, amelyeket tetrapodáknak neveznek latin rendszertani nevükön.

Át kell írni a tankönyveket?

Mindez átírhatja az ősállatok eddigi kronológiáját, és természetesen új helyszínt rajzol a paleontológusok térképeire. Az őslénytan szakértői ezek után új szempontokból vizsgálhatják: miként fejlesztettek ki a halak végtagokat és hogyan másztak ki a szárazföldre.

Ezekből a tetrapodákból fejlődtek ki az emberek ősei is, hiszen az emlősök, a hüllők és a madarak is a gerinces négylábúak leszármazottjai. "Ezek a legrégebbi nyomok, amelyek négylábúaktól származnak, és ezek a legősibb bizonyítékok arra, hogy a tetrapodák megjelentek" - nyilatkozta Grzegorz Niedwiedzki, a Varsói Egyetem paleontológusa, aki a Nature-ben megjelenő tanulmány társszerzője.

A nyomokat feltehetően néhány egyed hagyta maga után. Ezek négy végtaggal rendelkeztek, és ujjaik, pontosabban lábujjaik voltak - hangoztatják a kutatók. "Olyan lényekkel van dolgunk, amelyek jártak" - emelte ki a Marek Narkiewicz geológus, a másik tanulmányszerző, aki a Lengyel Földtani Intézetben dolgozik.

2,5 méteres lehetett az őslény

A lábnyomok méretüket tekintve különbözőek, akad például 26 centiméter széles is köztük. A nyomokból arra következtetnek a kutatók, hogy az állat teste lapos lehetett, és körülbelül két és fél méterre nőhetett meg az őslény. A geológiai vizsgálatok szerint az állatok 18 millió évvel azelőtt jelentek meg a lengyelországi terepen, mint ahogyan azt eddig feltételezték a tetrapodákról a kutatók.

A nyomok régebbiek, mint az izmosúszójú halak legrégebbi fosszíliái, méghozzá 10 millió évvel megelőzik ezeket - a rendszertani néven "Elpistostege watsoni"-nak hívott - őslényeket. Az Elpistostegét Kanadában találták meg, és a tudósok szerint egyfajta átmenetet képezhetett a négylábúak és a halak között.  

Napi kétszeri étkezés

Az, hogy  lengyelországi tetraodák megelőzték az "átmeneti" jellegű izmosúszójú halakat, nem lepte meg a tudósokat. A mostani kutatás vezetője, a svéd Per Ahlberg, az Uppsalai Egyetem munkatársa szerint nem ritka, hogy az evolúcióban fejletlenebbnek minősíthető fajok együtt élnek náluk "modernebb" lényekkel. Így például számos dinoszaurusz több millió évig kortársa volt a madaraknak.

A mostani leletek azt a hipotézist erősítik, hogy az első lények, amelyek úszójukból, uszonyukból végtagokat növesztettek, nem vízzel elöntött ártéri erdőkben, hanem lagúnaszerű helyeken alakultak ki. Az ilyen árapályos helyeken, mint a most felfedezett lengyelországi helyszín, a tetrapodák elődei naponta kétszer juthattak friss élelemhez, a tenger mozgásának megfelelően.