A Földön valaha élt legősibb gerinces négylábúak (tetrapodák) nyomaira bukkantak lengyel tudósok - adta hírül a National Geographic. A tetrapodák leszármazottjai a hüllők, a madarak és az emlősök, így az ember is. A legősibb példányok megtalálása ezért is jelentős tudományos szempontból.
A vízből kibújó első, a szárazföldön négy lábon járó gerincesek a korábbi adatoknál húszmillió évvel előbb jelentek meg bolygónkon - állítják lengyel tudósok, akik egy két és fél méter hosszú ősállat lábnyomait fedezték fel nemrégiben.
Tucatnyi megkövesedett (fosszilis) lábnyomot találtak ugyanis a lengyel kutatók az ország délkeleti részén, amely valaha tengeri lagúna lehetett, de mára a szárazföld kellős közepén található. (Jelenleg is van Lengyelországnak tengerpartja, de északon, tehát nem a most felfedezett helyszínen.)
A nyomokat négylábú, pontosabban négy végtaggal rendelkező gerincesek hagyták maguk után, amelyeket tetrapodáknak neveznek latin rendszertani nevükön.
Át kell írni a tankönyveket?
Mindez átírhatja az ősállatok eddigi kronológiáját, és természetesen új helyszínt rajzol a paleontológusok térképeire. Az őslénytan szakértői ezek után új szempontokból vizsgálhatják: miként fejlesztettek ki a halak végtagokat és hogyan másztak ki a szárazföldre.
Ezekből a tetrapodákból fejlődtek ki az emberek ősei is, hiszen az emlősök, a hüllők és a madarak is a gerinces négylábúak leszármazottjai. "Ezek a legrégebbi nyomok, amelyek négylábúaktól származnak, és ezek a legősibb bizonyítékok arra, hogy a tetrapodák megjelentek" - nyilatkozta Grzegorz Niedwiedzki, a Varsói Egyetem paleontológusa, aki a Nature-ben megjelenő tanulmány társszerzője.
A nyomokat feltehetően néhány egyed hagyta maga után. Ezek négy végtaggal rendelkeztek, és ujjaik, pontosabban lábujjaik voltak - hangoztatják a kutatók. "Olyan lényekkel van dolgunk, amelyek jártak" - emelte ki a Marek Narkiewicz geológus, a másik tanulmányszerző, aki a Lengyel Földtani Intézetben dolgozik.
2,5 méteres lehetett az őslény
A lábnyomok méretüket tekintve különbözőek, akad például 26 centiméter széles is köztük. A nyomokból arra következtetnek a kutatók, hogy az állat teste lapos lehetett, és körülbelül két és fél méterre nőhetett meg az őslény. A geológiai vizsgálatok szerint az állatok 18 millió évvel azelőtt jelentek meg a lengyelországi terepen, mint ahogyan azt eddig feltételezték a tetrapodákról a kutatók.
A nyomok régebbiek, mint az izmosúszójú halak legrégebbi fosszíliái, méghozzá 10 millió évvel megelőzik ezeket - a rendszertani néven "Elpistostege watsoni"-nak hívott - őslényeket. Az Elpistostegét Kanadában találták meg, és a tudósok szerint egyfajta átmenetet képezhetett a négylábúak és a halak között.
Napi kétszeri étkezés
Az, hogy lengyelországi tetraodák megelőzték az "átmeneti" jellegű izmosúszójú halakat, nem lepte meg a tudósokat. A mostani kutatás vezetője, a svéd Per Ahlberg, az Uppsalai Egyetem munkatársa szerint nem ritka, hogy az evolúcióban fejletlenebbnek minősíthető fajok együtt élnek náluk "modernebb" lényekkel. Így például számos dinoszaurusz több millió évig kortársa volt a madaraknak.
A mostani leletek azt a hipotézist erősítik, hogy az első lények, amelyek úszójukból, uszonyukból végtagokat növesztettek, nem vízzel elöntött ártéri erdőkben, hanem lagúnaszerű helyeken alakultak ki. Az ilyen árapályos helyeken, mint a most felfedezett lengyelországi helyszín, a tetrapodák elődei naponta kétszer juthattak friss élelemhez, a tenger mozgásának megfelelően.
A magabiztos Tisza-előnyt mérő, június elején készült Medián-kutatásban azt is megvizsgálták, milyen hatással lennének a különböző összefogás-kombinációk Magyar Péter pártjára.
A minisztérium sem tagadta, hogy nagykövetségeknek is levelet írt a Pride betiltásáról, melyre szerintük a Pride körüli tudatosan keltett álhírek miatt volt szükség.
A SpaceX egy dinamikus felületen közvetíti, merre jár a Dragon űrhajó.
Ami igazán érdekes, hogy mi maradt ki a dokumentumból.
Egész Európát érintő azonnali visszahívási kampány indult.
