„Megdöbbentett bennünket és felháborítónak tartjuk az alaptalan vádakat, amelyek sérthetik az egyetem jó hírét” – nyilatkozta az egyik érintett intézmény, a sanghaji Csiaotung (Jiaotong) egyetem szóvivője, akinek állítása szerint semmi közük a támadásokhoz.

„A The New York Times című amerikai napilapban közölt írás csupán IP-címekre alapozta a feltételezést, s a mai hálózati technológia fejlettségének tudatában az ebből születő következtetés nem lehet sem objektív, sem kiegyensúlyozott” – hangoztatta a szóvivő. Hozzátette, hogy az egyetem hajlandó teljes mértékben együttműködni, amennyiben a Google jogorvoslatot keres.

A kelet-kínai Santungban (Shandong) lévő Lanhsziang szakiskolában végzett vizsgálat egyelőre ugyancsak azt állapította meg, hogy nincsenek a támadások eredetét igazoló nyomok az oktatási intézményben. A The New York Times állításával szemben az iskolának nincs kapcsolata a hadsereggel – jelentette ki a szakiskola párttitkára Li Ce-hsziang (Li Zixiang), az iskola személyzetének nincs katonai előélete, és soha nem alkalmaztak külföldi oktatót, így ukrán professzor sem vezet „különleges számítástechnikai osztályt”. „A beszámoló alaptalan, kérjük, mutassák be a bizonyítékokat” – mondta Li, aki arról is tájékoztatott, hogy az 1984-ben alapított iskolában szakácsokat, autószerelőket és fodrászokat is képeznek, a számítógépes szakon pedig nem tanítanak szoftverszerkesztést.

Az iskolából 2006 óta 38-an csatlakoztak a hadsereghez, valamennyi szakról – tájékoztatott Csou Huj (Zhou Hui) iskolai irodavezető, megjegyezve, hogy bizonyos életkorban természetes, hogy egyes fiatalok a hadsereget választják munkahelyüknek.

A The New York Times információi szerint a Google keresőóriás nyomozása – amelyben részt vett az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatala (NSA) is – az említett sanghaji egyetemhez és a santungi szakiskola olyan, konkrét osztályához vezetett el, ahol állítólag egy ukrán tanár oktatja a számítástechnikát.

A kereskedelmi titkok, számítógépes kódok és a kínai emberjogi aktivisták elektronikus levelezésének megszerzését célzó, „feltehetően Kínából indított” támadások a Google szerint tavaly áprilisban kezdődtek, és ezekről idén január 12-én számolt be a nyilvánosság előtt. A legújabb felfedezés továbbra sem győzte meg a szakembereket, vannak, akik szerint elképzelhető, hogy a támadások mögött egy olyan harmadik ország áll, amelyik a „hamis zászló” trükköt alkalmazza.

A 2006 óta a kínai piacon lévő Google az őt ért hackertámadások után „az alkalmat megragadva” kijelentette, hogy nem hajlandó tovább szűrni a kereső kínai találati eredményeit, és az országból való kivonulással fenyegetett.