szerző:
MTI
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A Nílus menti birodalom egyik leghíresebb uralkodója, III. Amenhotep vörös gránitból faragott szobrának fejét tárták fel Luxor közelében, a fáraó halotti templomában - jelentette be Záhi Havvász, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Hatóság vezetője.

Az embermagasságú szoborfej Hurig Szuruzian ásatásvezető régész szerint III. Amenhotep legjobb állapotban fennmaradt arcmása. "Az eddig előkerült szobrok mind sérültek, vagy a fáraó orrának hegye törött le, vagy az arc erodálódott az évezredek folyamán" - jegyezte meg az archeológus, aki 1999 óta irányítja a közös egyiptomi-európai ásatásokat. Hozzátette, hogy a mostani szobor esetében a csodálatosan kifaragott és csiszolt arc a koronától a fáraó álla hegyéig teljesen ép, semmije sem tört le.

A szoborarc szabályos vonásaival kapcsolatban a régész megjegyezte, hogy "előfordulhatott, III. Amenhotep pontosan így nézett ki. Ebben az esetben egy igen jóképű férfiről van szó".
A szobor torzóját néhány évvel korábba találták meg, akkor került elő az uralkodói álszakáll is, amelyet a régész szerint hamarosan visszaerősítenek az eredeti helyére.

III. Amenhotep halotti temploma javarészt elpusztult, valószínűleg az áradások rombolták le a masszív építményt. Ennek ellenére a helyszínen rengeteg műtárgy került elő. Tavaly márciusban a fáraó két másik szobrát tárták fel a helyszínen - az egyiket fekete gránitból faragta az ókori művész, és ülőhelyzetben ábrázolja az uralkodót. A másik kvarcitból készült, és szfinxként - oroszlántestű, emberarcú lényként - láttatják a fáraót.

A Kr.e. 1402 és 1364 között uralkodó III. Amenhotep (Nebmaatré) az újbirodalmi XVIII. dinasztia kilencedik fáraója, Tutanhamon nagyapja volt. Harminchat éven át tartó uralkodása alatt a birodalomban béke és bőség honolt, virágzott a kereskedelem, "reneszánszát" élte a kultúra. III. Amenhotep nevét még ezer évvel később is a bőséggel, a gazdag terméssel hozták összefüggésbe.

Uralkodását monumentális épületek, köztük a luxori és karnaki templomegyüttes fémjelzi. Minden óegyiptomi uralkodó közül III. Amenhotepnek maradt fenn a legtöbb szobra, melyet sikeresen azonosítottak, szám szerint több mint 250.

III. Amenhotep uralkodásának eseményei a szobrok, valamint a több mint 200 emlékszkarabeusz segítségével idézhetők fel, felirataik a legkülönfélébb eseményeknek állítanak emléket. A szkarabeuszok közül 123 például a fáraó bátorságát és erejét dicsőíti, feliratuk szerint Amenhotep uralkodása első tíz évében vagy száz oroszlánt nyilazott le saját kezűleg, és egyetlen vadászat alatt 40 bikát ölt meg. III. Amenhotepet Egyiptom trónján fia, Ehnaton követte, aki bevezette a Nílus-parti birodalomban az egyistenhitet, a napkoronggal fémjelzett Aton kultuszát állítva a középpontba.

 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Tech

Valóban malária végzett Tutanhamonnal?

Tutanhamon és még tíz királyi múmia genetikai és komputertomográfiai vizsgálatát végző szakértők megállapítása szerint az ifjú fáraóval Kr.e. 1324-ben malária végzett, ám a Nature című tekintélyes brit tudományos folyóirat online kiadása által megkérdezett független tudósok vitatják ezt a megállapítást.

MTI / hvg.hu Kult

Bicegő, betegeskedő tinédzser volt Tutanhamon, de ...

Egyiptom ifjú fáraója bicegő, betegeskedő tinédzser volt, aki farkastorokkal látta meg a napvilágot, s dongalába volt. Mindez éles ellentétben áll Tutanhamon köztudatban élő délceg figurájával. A történészek szerint e kórságok nem rombolják le az uralkodó nimbuszát.

MTI Tech

Hétezer éves égetett téglákra bukkantak egy kínai ásatáson

Ötezer, vagy akár hétezer éves égetett téglákra bukkantak a kínai Sanhszi (Shaanxi) tartomány egyik ásatásán. A friss leletek arról árulkodnak, hogy az ázsiai országban jóval régebbre nyúlik vissza a téglagyártás története, mint ahogy azt a régészek korábban gondolták.