Lázár szerint a telexes újságíró nem tudhatja előre, hogy kell-e féltenie az egzisztenciáját

Zavarba ejtő párbeszéd zajlott kedden Lázár János építési és közlekedési miniszter, valamint a Telex újságírója között a nyári közlekedési kérdésekről szóló tájékoztatón, ahol az is elhangzott, hogy vasárnaptól visszajár a jegyár fele, ha késik a MÁV. 

A miniszteri bejelentés után Nyilas Gergely, a Telex újságírója a kormány átláthatóságinak mondott, valójában a civil szféra, a független sajtó és akár külföldi cégek egy részének ellehetetlenítésére szánt törvényjavaslatról kérdezte Lázárt. A 444 írta meg, hogy egy újságírói közbevetés után Lázár azt mondta: 

„Én értem, hogy a Telex fölajzott állapotban van, és ön is félti az egzisztenciáját, de ettől én még megválaszolhatom a kérdést.” 

Az újságíró erre azt mondta, hogy nem kell féltenie az egzisztenciáját, mire Lázár: 

„Nem tudhatja előre.” 

Mindez itt látható videón is:

A HVG is írt róla, hogy ráadásul a még el sem fogadott eredeti törvényjavaslatot egy friss kormánypárti módosító javaslattal máris szigorítanák. Eszerint még durvábban, lényegében a magyar jogban tiltott visszamenőleges hatállyal büntetnék az „átláthatóság” és a „szuverenitásvédelem” jegyében majd a Szuverenitásvédelmi Hatóság javaslata alapján a kormány által összeállított listán szereplő, külföldi pénzből az Orbán-kabinetnek nem tetsző, a közéletet befolyásoló tevékenységet végző civil szervezeteket vagy független sajtóorgánumokhoz kapcsolódó alapítványokat.  

A már felajánlott 1 százalékot sem kapnák meg a szervezetek, akiket majd ezután vesznek a tiltólistára – így szigorítanák az „átláthatósági” törvényt

Névtelen kormánypárti javaslatra 41 ponton máris átírnák a heves vitát kiváltó „átláthatósági” törvényt. A legfontosabb változás, hogy már az idén odaítélt 1 százalékos felajánlásokat is bukják azok a szervezetek, akik még fel sem kerültek a kormány ellenséglistájára.

A még június közepe előtt elfogadni tervezett törvényjavaslat eddig is tartalmazott olyan szankciót a fenti módon majd a jövőben tiltólistára tett szervezetekkel szemben, hogy a személyi jövedelemadóból a civil szervezeteknek felajánlható 1 százalékra nem lesznek jogosultak, de ez eddig csak a jövőre vonatkozott, hiszen a 2026-ban készülő, az idei adóévre vonatkozó felajánlásokra kellett volna alkalmazni ezt a pénzelvonást. A friss módosítóban viszont 

a kormánypárti képviselők olyan szigorítást javasolnak, hogy már az idén felajánlott, a mindössze néhány napja véglegesített adóbevallással rögzített 1 százalékokat sem kaphatják majd meg azok a civil szervezetek, amelyeket majd csak a törvény elfogadása után tesznek feketelistára.   

Deutsch Tamás is igazolja: éppen akkor kell elkezdeni aggódni, amikor a hatalom azzal nyugtat, hogy nincs mitől félni

„Akit ez nem érint, annak nincs mit kérdeznie” – mondta Kocsis Máté az „átláthatósági” törvényjavaslattal kapcsolatos aggodalmakra, és más kormánypárti politikusok is hasonlóan próbálták elmagyarázni, hogy a független sajtó és a civil szervezetek ellehetetlenítését előkészítő jogszabály nem is az, aminek látszik. Legújabban pedig Gulyás Gergely írta le Ruszin-Szendi Romulusz állítólagos letartóztatási szándékáról, hogy „aki betartotta a törvényeket, és nem működött együtt ukrán kémekkel a hazája érdekeivel szemben, annak nincs mitől tartani!”. Ám ha végigtekintünk a magyar történelmen, van okunk összerezzenni, ha ezt az érvelést halljuk.