szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Egy aprócska főemlős fosszílizálódott fogai, amelyeket Líbia központi részén tártak fel, arra utalnak, hogy legkorábbi őseink Ázsiából vándoroltak Afrikába. A leletről a Nature legújabb számában jelent meg tanulmány.

A főemlősök eredete már régóta ádáz vitákat vált ki a paleontológusok körében. A szakértők hosszú ideje azt az álláspontot képviselik, hogy távoli őseink Afrikából származnak, a közelmúltban megjelent tanulmányok viszont amellett törnek lándzsát, hogy a főemlősök Ázsiát tekinthetik "szülőkontinensüknek", ahol a feltételezettnél korábban, 55 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki. A kérdést tovább bonyolítják az új fosszíliák, amelyek Dur At-Talah térségében kerültek napvilágra. A leletek, amelyek korát 38-39 millió évesre becsülik, háromféle típusú afrikai antropoid főemlőstől származnak. Mint a szerzők egyike, Jean-Jacques Jaeger, a Poitiers-i Egyetem professzora rámutat, a korábbi egyiptomi és algériai leletek alapján mindeddig a tudósok az antropoid főemlősök legidősebb képviselőjének egy 37 millió éves fosszíliát tartottak.

"Líbiában három megjelenési formájukkal is találkoztunk, a leletek kora pedig 38-39 millió év" - magyarázta a francia kutató, hozzátéve, hogy az egyik antropoid főemlős ázsiai eredetű, ami arra utalhat, hogy távoli őseink Ázsiából vándoroltak Afrikába, és nem fordítva. A fogak egy aprócska főemlősé voltak, amely leginkább a fehérpamacsos selyemmajomra vagy más néven közönséges selyemmajomra (Callithrix jacchus) hasonlíthatott, mintsem egy patkányra. "A felnőtt egyedek testsúlya 120 és 470 gramm között volt. Fogó, kapaszkodó kezekkel rendelkeztek, a többi ujjhoz közelíthető, opponálható hüvelykujjal, és esetükben sokkal inkább beszélhetünk körömről, mint karomról. Farkuk minden bizonnyal az egyensúlyt volt hivatott biztosítani, amikor egyik ágról a másikra ugrottak" - hangsúlyozta Jaeger. Mint hozzátette, az antropoid főemlős aprócska méretei is tanúsítják, hogy az emberiség története "kicsiben kezdődött".

A felfedezés felveti azt a kérdést is, hogy az antropoid főemlősök mindhárom típusa Ázsiából ered-e, vagy az elsődleges diverzifikáció "termékei", amely az afrikai kontinensen zajlott le. A francia professzor az ázsiai hipotézist tartja valószínűbbnek. "Az a benyomásunk, hogy viszonylag szignifikáns populáció vándorlásáról van, amely egyazon időben zajlott" - húzta alá.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Tech

Távoli őseinkkel laktak jó a ragadozók

Távoli őseink sokkal alacsonyabb pozíciót foglaltak el a táplálékláncban, mint a modern ember, s gyakrabban ejtették e főemlőst zsákmányul a ragadozók, mintsem az vadászott volna a vadállatokra - állítják amerikai antropológusok, akik kutatásaikról a Gerinces-paleontológiai Társaság 70. konferenciáján számoltak be Pittsburghben.

Panoráma Tech

Az éhség kergette el őseinket Afrikából?

A modern ember nem az eddig feltételezett útvonalon vándorolt ki Afrikából, hanem elképzelhető, hogy a tenger gyümölcsei iránti éhség késztette rá őket, hogy 60-75000 évvel ezelőtt a Vörös-tenger és az Indiai-óceán mentén eljussanak Ázsiába – ezt a feltételezést közölték Leeds és Glasgow egyetemének tudósai a Science amerikai tudományos folyóirat legújabb számában.

Panoráma Tech

A ragadozók hajszolták értelmi fejlődésbe az őseinket

Amerikai antropológusok egyetértenek abban, hogy az ősembert a többi főemlős közül az együttműködési készség, az együttműködést jutalmazó, a különállóságot büntető agyműködés emelte ki, de szükség volt egy erősen szelektáló külső evolúciós hatásra is, s nincs erősebb szelektáló hatás, mint amikor az alkalmazkodásra képtelen egyedeket helyben megeszik.