Az úgynevezett "bőrcsontokban" tárolták a létfontosságú ásványokat - kalciumot és foszfort - a nagytestű dinoszauruszok, ezek a készletek segítették a hatalmas lények túlélését, és kicsinyeik kihordását kedvezőtlen körülmények között - vélik kanadai paleontológusok, akik tanulmányukat a Nature Communications című folyóiratban tették közzé.
A Guelph-i Egyetem kutatói két madagaszkári szauropoda-dinoszaurusz, egy felnőtt és egy serdülő Rapetosaurus fosszíliáit vizsgálták - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.
A Rapetosaurus Madagaszkáron élt a késő kréta korban, körülbelül 70-65 millió évvel ezelőtt. Más szauropodákhoz hasonlóan négy lábon járó növényevő volt, testhossza a becslés alapján elérhette a 15 métert.
Míg a páncélos dinoszauruszok esetében a "bőrcsontok" gyakoriak voltak, a szauropodák közül csak a titanoszauruszoknál figyelhetők meg.
A felnőtt Rapetosaurusnál az osteodermák akkorák voltak, mint egy-egy "tornazsák".
Matthew Vickaryous, a tanulmány társszerzője elmondta: a madagaszkári dinoszaurusz félsivatagos területen élt, ahol a csapadékhiány az állatvilág tömeges pusztulását okozta. Másrészt ásványok kellettek a tojásrakáshoz is. Egy korábbi vizsgálat kimutatta ugyanis, hogy a nőstény titanoszauruszok több tucat röplabdaméretű tojást raktak le egyszerre, az ehhez szükséges ásványokat a bőrükből mozgósították.
A felnőtt Rapetosaurus osteodermái üregesek, a serdülőé pedig tömörek voltak.
Amióta a légitársaságok súlyos tízezreket számolnak fel a poggyászért, az nyer, aki megtanul praktikusan pakolni. Jobb előre felkészülni, hogy amikor tényleg odajutunk, pár perc alatt végezzünk vele, és a helyszűke se okozzon gondot. Íme tíz tipp egy veterán utazótól, hogy indulás előtt és után is flottul menjen minden.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
