A Római Birodalom évszázadok óta a tudományos kutatások tárgya, ám az összegyűjtött információk többsége a korabeli elit életéről szól, míg gyakorlatilag semmit sem lehet tudni a szegényekről és a rabszolgákról. Kristina Killgrove, a Vanderbilt Egyetem antropológusa szeretné megváltoztatni a római történelemhez való hozzáállást, megismerni "a csendes többség" életét - olvasható a Past Horizons című történelmi hírportálon. 

Korábbi kutatásai során Kristina Killgrove kétszáznál több csontvázat vizsgált, amelyeket két ősi római nekropoliszban tártak fel. A Kr. u. 2-3 századi temetők egyikének környékén egy ókori mosoda és cserzőműhely üzemelt. A csontvázak nem árulták el, hogy az adott személyek ezekben a műhelyekben dolgoztak volna. Az elhunytak csontozatán ritkán fedezték fel betegségek jeleit, viszonylag magas, kiegyensúlyozott étrenden élő személyek aludták örök álmukat a nekropoliszban.

A szén- és a nitrogénizotópok vizsgálata elárulta, hogy túlnyomórészt búzából, árpából, valamint halból állt a táplálékuk. A fogzománc stroncium- és oxigénizotópjainak eloszlásából viszont kiderült, hogy a vizsgált személyek harmada felnőttkorában érkezett az örök városba, bár a vizsgálatok során nem sikerült kideríteni, hogy honnan jöttek, hogy szabad római polgárok vagy rabszolgák voltak-e. A másik temető 12 kilométerre délre volt a városfaltól, az ősi Via Laurentina mellett helyezkedett el. Az izotópvizsgálatok kimutatták, hogy az elhunytak többsége bevándorló volt, és magasabbak voltak, mint a városlakók.

Az új kutatás során a tudósok 110 egykori közember és rabszolga fogaiból szándékoznak DNS-mintákat venni, hogy megállapítsák az elhunytak szülőhelyét.