szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Újra kell gondolni a véres, botrányos sztorikon alapuló hírszerkesztési elveket, egy friss kutatás szerint ugyanis a jó hírek sokkal gyorsabban terjednek a neten, mint a rosszak.

Az újságírók képzésében még ma is gyakran elhangzanak az "If it bleeds, it leads" (azaz "ha véres, akkor mehet vezetőbe"), illetve a "jó hír nem hír" mondatok, nem véletlen, hogy például a hazai kereskedelmi tévék szinte teljes egészében véradót sugároznak híradó helyett. Az online hírfogyasztási, illetve közösségi webes megosztási trendeket vizsgálva azonban a klasszikus hírszerkesztési elvek ellenkezőjére jutottak a Pennsylvaniai Egyetem kutatói.

"A 'véres' szabály működik az olyan tömegmédiumok esetében, melyek csak azt akarják, hogy odafigyeljünk rájuk" - nyilatkozta a New York Timesnak Jonah Berger szociálpszichológus. "De amikor megosztunk egy hírt az ismerőseinkkel, mi már jobban odafigyelünk rájuk."

A kutatók szerint tehát mi magunk megnézzük a rossz híreket is, továbbosztani azonban már nem feltétlen szeretjük őket, legalábbis kevésbé, mint a jó híreket. Erre dr. Berger és kollégái a New York Times több ezer hírének és a hozzájuk kapcsolódó megosztásoknak az elemzése után jutottak.

A kutatás szerint a felhasználók megosztási hajlandóságát növelő faktorok közt található a tudományosság, a pozitív vonatkozás és a viccesség is.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!