Balogh Csaba
Balogh Csaba
Tetszett a cikk?

Ha egy kép valóban többet mond ezer szónál, akkor az Instagram felhasználói által eddig közzétett több milliárd fotó már több évszázad irodalmi termésénél is beszédesebb lehet. Egy cég, amelyet a saját közössége vitt sikerre.

A népszerű fotókészítő és -megosztó mobilalkalmazás, az Instagram története kiváló példa arra, hogy miért érdemes komolyan venni a minden második hétre jutó startupversenyeket. A Instagramból két év alatt lett milliárd dolláros üzlet, pedig nem teljesen új szolgáltatást nyújt. Képmegosztó lehetőség bőven létezett, sőt más hasonló, régifotó-imitátor mobilos alkalmazás is volt már a piacon, elég csak a Hipstamaticot említeni. De amíg a versenytársak koncepciója a kezdetektől a fénykép körül forgott, az Instagram alapítói jó időben ráéreztek: alkalmazásukban nem a fotó, hanem a megosztás a lényeg.

Bár nagyon sok a nagyon kevéshez az esélye annak, hogy az Instagram-sztoriban kirajzolódó folyamat újra és újra megtörténjen, érdemes végigkövetni a szolgáltatás és az alapító tanulságos történetét.

A közhiedelemmel ellentétben az Instagram és a Facebook kapcsolata nem 2012-ben kezdődött. Jóval előbb, 2005-ben történt, hogy Mark Zuckerberg megkérte a fotómegosztó szolgáltatás egyik alapítóját, hagyja ott utolsó évében az egyetemet, és fejlesszen jól működő fényképes szolgáltatást az éppen születőben lévő közösségi oldalnak, a Facebooknak.

Az így induló sztorik – legalábbis a szóban forgó iparágban – Steve Jobs óta úgy folytatódnak, hogy „visszanézve a legjobb döntés volt otthagyni az egyetemet”. Az Instagram társalapítója azonban már sosem fogja megtudni, mi lett volna ebben az esetben, Kevin Systrom ugyanis nemet mondott Zuckerberg felkérésére, és befejezte az egyetemet.

Az egyetemi évek nemcsak az inspirációt tekintve, hanem a kapcsolati tőke szempontjából is kulcsfontosságúnak bizonyultak. Ott kóstolt bele a kezdő vállalkozások lehetőségeibe és az üzleti világba, valamint az egyetemi tanulmányai alatt, a Stanfordon találkozott Michel Kriegerrel is. Ő volt az, akivel közösen elkezdtek dolgozni az Instagramon.

Mobile first

Az Instagram alapjaiban különbözik minden más közösségi szolgáltatástól abban, hogy kitalálói a lehető legkomolyabban vették a „mobile first” elvet. A sokáig csak iPhone-on elérhető, majd androidos verzióban is megjelent alkalmazásról teljesen egyértelmű, hogy nem monstre webes felület kicsinyített, csonkított mása – amilyen például sokáig a Facebook mobilos alkalmazása volt –, hanem kifejezetten kis képernyőre kitalált szoftver.

Többek között ez a mobilos szemlélet tetszett meg két befektetési vállalatnak: 2010 végén a Baseline Ventures gondolta úgy, hogy 250 ezer dollárt ad a cégalapításhoz, nem sokkal később pedig az Andreessen Horowitz szállt be ugyanennyivel.

Systrom és Krieger egy kommentálható fényképpublikáló alkalmazást készített, majd mivel ezzel elégedetlenek voltak, kis pihenő következett. A kényszerszünetben ugrott be Systronnak, milyen hangulatos fotókat készített Olaszországban – ebből pedig már egyenesen következett a szűrőkkel egyszerűen megoldható alkalmazás, az Instagram.

Insta(nt)siker

Az Instagram első verziója 2010. október 26-án jelent meg az App Store-ban, és a siker nem sokáig váratott magára. A nemzetközi oldalak gyorsan felkapták az alkalmazást, amelynek szervereit erőltetett menetben kellett életben tartani, miután az első napon 25 ezren töltötték le az Instagramot. Onnantól nem volt megállás, egy hónap után már milliónyi felhasználójuk volt.

Bár az Instagramhoz csak felhasználókból érkeztek milliók, bevételnek nem nagyon örülhetett a cég, a tech szférában mindenki érezte a termékben rejlő lehetőségeket. Az Apple a 2011-es év iPhone-os alkalmazásának választotta, a vezérigazgatói posztot is betöltő, társalapító Systrom pedig 2011-ben felkerült a száz legkreatívabb üzletembert felsoroló Fast Company-listára. Az „instázással” tanulmányok kezdtek el foglalkozni, a felhasználók pedig ontották magukból a fényképeket.

A növekedés mértékét jól érzékelteti, hogy míg 2011 júliusában 100 millió feltöltött képet tárolt az Instagram, egy hónap múlva már 150 millióról adott hírt, egy év múlva, tavaly nyár végén pedig már 4 milliárd fölött járt az Instagram-felhasználók által készített fényképek száma.

A hegymenet közben Mark Zuckerberg végig azt érezhette, mennyire igaza volt, amikor Systromra akarta bízni a Facebook fényképes részlegének kialakítását. Azt viszont már csak 2012 tavaszán tudta meg, hogy az egykori határozott nemből milyen áron lehet hét év után határozott igent csinálni.

Milliárd dolláros baby

A facebookos felvásárlás hírét a 2012. április 9-ei bejelentés után sokan értetlenkedve fogadták. Mi kerül az Instagramon 1 milliárd dollárba? Miért megy bele egy ilyen üzletbe minden komolyabb tárgyalási előzmény nélkül a Facebook? S miért dönt minderről Zuckerberg egyedül, a cégvezetés megkérdezése nélkül?
Nem sokkal az üzlet bejelentése után a VentureBeat állt elő a hivatalosan meg nem erősített, ám logikusnak tűnő magyarázattal. A lap értesülései szerint a felhasználók által posztolt fényképek profibb megjelenítése és egy saját fotómegosztó szolgáltatás ötletével már régóta foglalkozó Twitter komolyabb tárgyalások után 500 millió dollárt kínált az Instagramért. A 110 milliárd forintnak megfelelő összeg rengeteg pénz, de Systromnak alighanem eszébe juthatott Mark Zuckerberg 2005-ös ajánlata, és az is, mire vitte azóta az akkor visszautasított Facebook-alapító és oldala.

A VentureBeat szerint az Instagram első embere ekkor felkereste Zuckerberget, majd vázolva a Twitter komoly érdeklődését, és 2 milliárd dollárt kért a fotómegosztó szolgáltatásért. A fáma szerint Zuckerbergnél a Twitter szó megkongatta a vészharangot, és ezért döntött úgy (joga volt rá), hogy – a Systrom által kért összeget a felére lealkudva, a Twitter ajánlatát megduplázva – felvásárolja az Instagramot.

Az Instagramra, illetve annak Codename kódnéven futó elődjére feltöltött első képet természetesen az egyik alapító, Kevin Systrom tette közzé. A rajta látható kutyáról nincs sok információ, azt viszont tudni lehet, hogy a láb Systrom barátnőjéhez tartozik. A fénykép több mint ezer „lájkot” és 230 hozzászólást kapott.

A cikket teljes terjedelmében elolvashatja a HVG Extra Business 2013/1. magazinjában. A lapra itt fizethet elő a neten.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!