2011 szeptemberét írtuk, amikor a Samsung előrukkolt az első Note készülékkel: a Galaxy Note sokaknál kiütötte a biztosítékot a maga 5,3 colos gigantkijelzőjével, ezzel párhuzamosan viszont másokat azonnal levett a lábáról a ceruzás funkciói révén. Az első Note-ot végül is vitték, mint a cukrot, így aztán 2012 augusztusában megérkezett a kicsit még nagyobb, 5,5 colos Galaxy Note II, mely ugyebár továbbra is egy nagyra nőtt okostelefon. A koreaiak úgy gondolták, hogy a Note életérzést tablet fronton is érdemes lenne meghonosítani, így aztán tavaly megérkezett a Galaxy Note 10.1 (N8100), mely könnyen kikövetkeztethető módon már egy 10,1 colos displayt domborított. Időközben az Apple sem tétlenkedett és kiadta a mosásban némileg összement iPad minit, melyre a Samsung válasza az alábbiakban bemutatandó vadonatúj Galaxy Note 8.0.

Külcsín

A Samsung Galaxy Note 8.0 minden irányban egy kicsit nagyobb, mint az iPad mini, így például nem 7,2, hanem 8 milliméter vastag, ez azonban a gyakorlatban vajmi kevés hátrányt jelent. Hasonló jelenségnek lehetünk tanúi a mérleg mutatóját vizslatva is, ugyanis a koreai versenyző 26 grammal nehezebb a 312 grammos almás riválisánál, de ez sem mondható számottevő különbségnek.

A minőségérzet terén viszont már egyértelmű az iPad mini előnye, melyhez képest aktuális Galaxynk bizony túlságosan is műanyag, és még egy kicsit nyiszeg-nyöszög is használat közben. Az oldaléleket ezüstszínű betétek borítják, ez azonban becsapós, ugyanis az S4-től eltérően itt ezek az elemek sem alumíniumból, hanem még mindig plasztikból készültek. A dizájnban semmi meglepőt sem találunk, a Note 8.0 lényegében nem más, mint egy felpuffasztott S4. Van, akinek ennyi már elég a vizuális orgazmushoz, másoknak viszont – főleg az iPad minihez hasonlítva – nagyon kevés.

Felszereltség

Az iPad mini az Apple egyedi filozófiájának megfelelően nem rendelkezik bővítőslottal, a Galaxy Note 8.0 baloldalán viszont egy kis kihajtható ajtó mögött ott rejtőzik a microSD helye, és innen nem messze kapott helyet a microSIM foglalat is. Ez utóbbi persze csak a drágább Note 8.0 modelleken van ott, ezekkel a tabletekkel viszont már nemcsak mobilnet adatforgalom bonyolítható le, hanem normál mobilhívások is. Kapunk normál tárcsázót, van rendes telefonkönyv, az viszont már más kérdés, hogy egy ekkora batárral vélhetően kevesen fogunk valóban telefonálni – a lehetőség azonban adott.

Jobb oldalt található a bekapcsológomb, a hangerőállító gombpár, valamint a manapság újra egyre divatosabb infravörös port, melynek lévén a vízszintesen tartott táblával egyszerűen irányíthatjuk a nappaliban lévő tévénket. A 3,5 milliméteres jack dugalj felül, a dupla hangszóró pedig alul keresendő, és ugyanide került a szabványos és egyébként fedetlen microUSB-port. Az integrált akkumulátor 4600 mAh kapacitású (iPad mini: 4400 mAh) és átlagosan 8 órás használati időt biztosít.

Kijelző

Míg az iPad miniben lévő 7,9 colos és 4:3 képarányú érintőkijelző 1024x768 pixeles felbontással bír, addig a Galaxy Note 8.0 egy kereken 8 colos és 16:10-es képarányú, illetve 1280x800 pixeles megjelenítőt vonultat fel. A 162 helyett 189 ppi-s pixelsűrűség a gyakorlatban annyit jelent, hogy a Note érezhetően jobb képminőséggel rendelkezik.

A kijelző képe még erős napsütésben is jól látható, és az LCD felett lévő 1,3 megapixeles kamera révén garantált, hogy amíg az LCD-t bambuljuk, addig nem kapcsol ki a megjelenítés. Az alsó szekcióban egy nyomógomb és két érintőgomb figyel, melyek fehér háttérvilágítása szabadon programozható.

A varázs(t biztosító)ceruza

Az összes Note modell egyik legfőbb vonzerejét a cerkás használhatóság jelenti és nincs ez másképp most sem. A 115 milliméteres stylus a gép jobb alsó sarkából húzható ki és ennek hatására automatikusan feltűnik a kijelzőn egy extra kezdőoldal, melyet direkt a cerkás funkcióknak szentelt a Samsung. Pillanatok alatt készíthetünk jegyzeteket, látványos rajzokat, vagy éppen recepteket és szülinapi képeslapokat. A cerkával bármikor belasszózhatunk egy területet a kijelzőn, az ily módon kivágott képrészletet pedig azonnal továbbíthatjuk, de előtte szerkeszthetjük is. Ha lenyomott gombbal felfelé húzunk egyet a kijelzőn, akkor felbukkan a gyorsparancs felület, ahol egy @ rajzolásával e-mailt írhatunk, egy ! odabiggyesztésével pedig azonnal betölthetjük a térképet. A stylus 1024-féle nyomásszintet érzékel és a kijelzőtől 1 centiméterre már megérzi a rendszer a jelenlétét.

Szoftver

Nem tudni, miért, mindenesetre a Samsung be merte vállalni, hogy nem a legfrissebb, hanem az eggyel korábbi 4.1-es Android operációs rendszerrel dobja piacra a Galaxy Note 8.0-át. Mondanunk sem kell, hogy érkezőben a 4.2-es Jelly Bean frissítés, mindenesetre elegánsabb lett volna kapásból ezzel indítani.

A felülről lehúzható státuszsor remekül személyre szabható, az 5x6-s felépítésű főmenübe pedig a jobb alsó sarokban lévő gombra nyomva tudunk belépni. Ahogy az alapképernyőn, úgy a főmenüben is használható a pinch-to-zoom (áttekintő módhoz), a virtuális QWERTY billentyűzet pedig orientációtól függően 7x7, illetve 12x8 milliméteres gombokat vonultat fel.

Kamera

A hátlapból enyhén kidudorodó kameramodulban egy 5 megapixeles felbontású képérzékelő található és bár autofókuszt kapunk a pénzünkért, a sötétben igen hasznos LED-segédfényről sajnos le kell mondanunk. Ha rosszak a fényviszonyok, nem marad más hátra, mint a fényérzékenység (ISO100-800) megemelése. Hardveres exponálógomb nincs, de a hangerőállítóval akár exponálhatunk is a normál zoomolás mellett. A legnagyobb választható fotófelbontás 2560x1920 pixel, kapunk továbbá geotagging funkciót, mosolydetektálást, makró üzemmódot, panoráma funkciót, valamint hangvezérléses fotózási lehetőséget is. Az MP4 formátumba dolgozó videofelvevő sajnos még nem ugorja meg a Full HD szintet, így be kell érnünk 1280x720 pixeles felbontású, 30 fps sebességű, 12 Mbit/s-os bitrátájú és sztereó hangsávos videókkal.

Belsőségek

Hardver fronton nincs túl sok meglepetés, ugyanis a Samsung lényegben csak annyit tett, hogy fogta a tavalyi Note II chipsetét és egy az egyben bepakolta a Note 8.0-ába. A 32 nanométeres gyártási technológiával készülő Exynos 4412 chipkészlet négy darab 1,6 GHz-es Cortex-A9 (ARMv7) processzormaggal, valamint egy négy darab 440 MHz-es órajelű GPU-t tartalmazó Mali-400MP grafikusgyorsítóval rendelkezik.

Bár ez ma már nem az abszolút topkategória, ettől függetlenül a nagy Note sebességére nem sok panaszunk lehet. Ebben persze az is komoly szerepet játszik, hogy a RAM 2 GB kapacitású (iPad mini: 512 MB) – az integrált flashmemória kiviteltől függően 16/32 GB-os lehet. Nálunk a 16-os modell járt, mely alaphelyzetben 10 GB szabad tárhelyet biztosított.

Adatátvitel, egyebek

A HSPA 21/5,76 Mbit/s-os sebességre képes, a dual-band Wi-Fi a/b/g/n szabványú és persze a Wi-Fi Direct, a DLNA, a hotspot funkció, a Bluetooth 4.0, illetve a GPS-vevő (GLONASS) sem hiányozhat a fedélzetről. Rejtély, hogy a manapság egyre divatosabb NFC miért maradt ki a repertoárból, ezenkívül pedig a sztereó FM-rádió hiányához is hozzá kell szoknunk. Szabványos HDMI-kimenetet sem kapunk, viszont a megfelelő MHL-adapter beszerzését követően akár egy nagyképernyős tévére is bármikor rápattintható a tablet képe.

Szolgáltatások

Kezdjük ezt a szekciót két varázstrükkel: ha a tenyerünket elhúzzuk oldalirányban a készülék felett, akkor képernyőmentés készül, ha pedig ráhelyezzük a tenyerünket, akkor aktiválhatjuk a némító funkciót. Kevésbé látványos, de mindenképpen hasznos a számos különböző S applikáció, így például az S Jegyzet, az S Tervező, vagy az S Voice – mindegyik ismerős lehet korábbról. A Polaris Office 4.0 remek irodai támogatást biztosít, a Game Hub a játékosoknak készült, a Readers Hubban pedig különböző hasznos és szórakoztató olvasmányokat találhatunk. Alaphelyzetben fel van telepítve többek közt a Chrome böngésző, a Dropbox kliens, a YouTube, az aNote HD alkalmazás, valamint a jó öreg Google navigáció és egy számológép.

Szól a soul

A SoundAlive hangzással megspékelt zenelejátszó 14 EQ-beállítással és 7.1-es térhatással is fel van vértezve, azonban vélhetően jobban szólna, ha a hangszórók nem a készülék alsó élén szerénykednének. Jelen formájában nem voltunk maradéktalanul elégedettek a hangzással, zenehallgatáshoz tehát nem ezt a gépet kell választani.

A videolejátszó egyesen kiváló, hiszen mindenféle formátumot zökkenőmentesen kezel, megjeleníti a feliratokat és 0,5-1,5x-ös értékek között állítható a sebessége. A lejátszó képe lekicsinyíthető, illetve áthelyezhető és átméretezhető, ami ugyebár már a Galaxy S III-ban is adott volt. Ha a back gombot nyomva tartjuk, akkor a kijelző bal szélén felbukkan egy ikonsáv, ahonnan különböző alkalmazásokat indíthatunk el, egyszerre akár kettőt is – ezt a Samsung többablakos üzemmódnak hívja. Így könnyen megoldható, hogy például a kijelző egyik részén egy videó, a másikon pedig a webböngésző legyen megnyitva.

Verdikt

A pár napos használatot követően igen komoly birtoklási vágy alakult ki a szőrős szívű tesztelőben, ami mindenképpen jó jel, de persze a Galaxy Note 8.0 sem tökéletes, vagy hibátlan készülék. A mobilos változatban (N5100) jelenleg mintegy 130 ezer forintos, Wi-Fi-s verzióban (N5110) pedig körülbelül 110 ezer forintos masina kapcsán egyértelműen a napos oldalra sorolható a szép kijelző, a ceruzás funkciók, a fürge működés, az egyszerű bővíthetőség, a fejlett irodai és multimédiás szolgáltatások, illetve a komoly wireless képességek. A dizájnon és a minőségen lehetne még egy kicsit csiszolni, ezenkívül pedig fekete pont jár a nem pont legfrissebb Androidért, a vártnál gyengébb kameráért, illetve az NFC és az FM-rádió hiányáért.

A Note 8.0-áéhoz nagyon hasonló áron kapható az Apple iPad mini, ha pedig beérjük cerka nélkül, illetve 1,5 GB RAM-mal és a kétmagos Atom processzor ellen sincs kifogásunk, akkor hamarosan érdemes lehet megkeresni az árlistákon a nemrégiben bejelentett Samsung Galaxy Tab 3 8.0-át. Az alternatívák közé sorolható továbbá a Nexus 7, a Kindle Fire HD és az Asus FonePad. Az 5,5 colos kijelzővel rendelkező, jóval kompaktabb Galaxy Note II jelenleg mintegy 125 ezer forintos áron kapható, vagyis minimálisan olcsóbb a Note 8.0-nál, de jobb a kamerája, illetve NFC és FM-rádió is van benne.