Hogy melyik háztartásnak mire kell figyelnie, ha kevesebb kiadást szeretne, az nagymértékben függ attól, milyen az adott ingatlan felépítése. A szakemberek szerint ma Magyarországon a magas fűtésszámla oka egyaránt kereshető a hőszigetelés hiányában és a régi, nem energiahatékony nyílászárókban. A Központi Statisztikai Hivatal és az Energiaklub nemrég elkészített, Energiaszegénység Magyarországon című tanulmányából kiderül: a magyar háztartások az átlagos jövedelem mintegy 18 százalékát költik energiára. Ezzel összefüggésben a háztartások 21 százaléka energiaszegénységben él: ők annyit költenek fűtésre, hogy a számla kifizetése után a szegénységi küszöb alá kerülnek.

Legyen konstans hőmérséklet

Az egyik leghatékonyabb, egyúttal legolcsóbb módszer a fűtésszámla csökkentésére, ha tudatosan fűtünk. Sokan éppen ezért teljesen letekerik a termosztátot, mielőtt elindulnak otthonról – mondván, hogy az üres lakást felesleges fűteni –, de valójában ez nem túl hatékony megoldás. Ha nem több napra megyünk el otthonról, nem érdemes ehhez a módszerhez folyamodni, a nap végén ugyanis ahhoz, hogy ismét kellemes hőmérsékletűre fűtsük az ingatlant, valójában sokkal több energia szükséges, mintha a nap folyamán szinten tartanánk a hőmérsékletet.

Hogy ki milyen hőmérsékleten érzi jól magát, az persze minden esetben más és más lehet, általánosságban azonban jellemző, hogy a megszokottnál csupán 1-2 fokkal érdemes lejjebb tekerni a termosztátot. Így napközben ugyan bekapcsolhat a fűtés, ám ez valószínűleg csak néhány percig tart majd. Egy gázfűtéses kazán esetében ez szezononként akár 40-50 köbméter gáz megtakarítását is eredményezhet egy átlag 200 köbméteres havi fogyasztás esetén. Ez forintosítva évente kb. 23 ezer forint megtakarítást jelent.

Fazekas István

De ez sem minden lakásra igaz: a Knauf Insulation felmérése szerint ha a szóban forgó ingatlannak nincs hőszigetelése, akkor valóban jobban járunk, ha a távollétünk alatt kikapcsoljuk a fűtést, különben kis túlzással az utcát fűtjük.

A szakemberek úgy kalkulálnak, hogy a szigetelés nélküli ingatlanokban a fűtés 12 órás megszakításával a téglaépületek esetében 5-10 százalékos, míg a könnyűszerkezetes épületek esetén 10-15 százalékos lehet az energiamegtakarítás mértéke – ez gázfűtés használatával az előbbi esetében kb. 20 ezer, utóbbi esetében 38 ezer forint lehet. De továbbra is érdemes észben tartani, hogy a hőszigetelés hiánya miatt összességében többet kell fizetni a fűtésért, mint egy korszerűsített ingatlan esetében.

Szelepet a radiátorra

Sokak által alkalmazott módszer a fűtés esti lecsavarása, mondván, majd a takaró melegít, az ingyen van. De hideg lakásban nem túl kellemes aludni. Szerencsére akkor is van megoldás, ha valaki régebbi típusú radiátorral rendelkezik: érdemes mindegyikre szelepet szereltetni, amit az újabbakhoz már eleve fel is szoktak tenni. Mivel a tekerős szelep segítségével fűtőtestenként szabályozható a teljesítmény, az este nem használt szobában akár lejjebb is tekerhetjük a szelepet, miközben a hálószoba magasabb hőfokon tartható. A szelep okos alkalmazásával nagyjából 10 százalékkal csökkenthető a számla összege. Ez a már említett 200 köbméteres havi szintű fogyasztás esetén szezononként nagyjából 8-9 ezer forint megtakarítást eredményezhet.

AFP / Frank May

Hasonlóan hasznos lehet, ha nem fix, hanem mobil termosztátot használunk. Ezt a lakás bármely pontján elhelyezhetjük, így mindig az adott hely hőmérsékletének megfelelően indítja el, vagy állítja le a fűtést. Ezzel az apró változtatással havi szinten 8-9 ezer forintos megtakarítás érhető el.

Padló helyett inkább fal

A padlófűtésnek köszönhetően az ingatlan ugyan könnyen fűthetővé válik, ám használatának több hátránya is van. Sok idő alatt melegszik fel a rendszer, melynek használata ráadásul asztmások, allergiások számára nem ajánlott: a padlóról felfelé haladó meleg levegő nagyon felkavarja a port a lakásban. Egy 90 fokkal elfordított megoldás jóval hatékonyabb lehet: a falfűtés.

Rehau

Működési elvét tekintve nagyjából megegyezik a padlófűtéssel, ám ennél nem kell egy több centiméteres betonréteget is felmelegíteniük a csöveknek. A kiépítés költsége egy 120 négyzetméteres ingatlan esetében akár 500-600 ezer forint is lehet, használatával ugyanakkor a fűtési szezonban akár a kiadás 30 százalékát is megspórolhatjuk, ami egy 200 köbméteres átlagos gázfogyasztással számolva körülbelül 80 ezer forint megtakarítást eredményezhet. A rendszer ráadásul nemcsak fűtésre, hűtésre is kiválóan alkalmas, így a falfűtéssel télen és nyáron is sokat spórolhatunk.

Szuperzöld(energia)

Ma még a háztartások döntő többségében a hagyományos értelemben vett tüzelőanyagokkal fűtenek, ám az elmúlt néhány évben szép lassan nőtt a kereslet a környezetbarát megoldások iránt. A megújuló energiák felhasználására már többféle megoldás is lehetséges, ilyen a hőenergia hasznosítása és a hőszivattyúk alkalmazása, a napkollektoros vízmelegítőkkel történő fűtés, vagy épp a biomassza-kazánok üzemeltetése.

Horváth Szabolcs

Ezek a fűtési módszerek a hagyományos megoldásokhoz képest nemcsak kevésbé szennyezik a környezetet, de jóval olcsóbb energia előállítását teszik lehetővé. Mivel a gáz világpiaci ára folyamatosan emelkedik, így hosszú távon nemcsak, hogy az eszközök ára térül meg, de kifizetődővé is válik alkalmazásuk.

A számítások szerint egy jól megtervezett napkollektoros fűtési rendszerrel a szezon elején és végén 100 százalékban kiváltható a fűtés, a keményebb téli hónapokban pedig 15 és 30 százalék közötti ez az arány. Vagyis mindent egybevetve használatával akár 80-100 ezer forint is megspórolható szezononként. A rendszer telepítésének költsége milliós nagyságrendű. Az újítás megtérülési idejére nagyjából 15 évet számolnak a szakemberek, ám azt tekintve, hogy a napkollektorok élettartama 25-30 év, könnyen belátható, hogy nagyon megéri a befektetés.

Meleg a föld alól

Magyarországon egyelőre csak kevés háztartásban használják a módszert, ám nagy lehetőséget rejt a geotermikus hőszivattyúk (hőpumpák) alkalmazása. Az elnevezés egy olyan hűtési és fűtési rendszert takar, amely a talajból vesz fel, vagy a talajba ad le hőenergiát. Bár a berendezés működtetéséhez elektromos áram szükséges, ez a fajta energia még így is olcsóbb és környezetbarátabb, mint a hagyományos tüzelési módok.

ODB

A rendszerben fagyállóval kevert víz kering, így a csövek télen sem fagyhatnak el. A hőszivattyú ezt a folyadékot juttatja el a kertben elkészített, akár 100 méter mélyre leásott kútba, majd az így felmelegített vizet tovább melegíti. A talaj 12 fokos hőjéből a szerkezet akár 48 fokosat is csinálhat, amit a rendszer egy hagyományos kazánnal vagy egy napkollektorral megtámogatva hevít tovább. Végül az így felmelegített vizet keringeti a rendszer a ház csöveiben és radiátoraiban. Az alkalmazása meglehetősen hatékony, fontos azonban megjegyezni, hogy nem minden háztartásban használható, a beruházás előtt érdemes a megfelelő szakemberekkel felmérést végeztetni.

A telepítése nem olcsó, ára az ingatlan alapterületétől függ: már alapesetben is 2-2,5 millió forinttal lehet számolni, a határ pedig majdnem a csillagos ég. Emiatt aztán nehéz pontosan megmondani, hogy mikorra térül meg a befektetett költség, de egyes kalkulációk szerint egy nagyobb házban évente közel 150 ezer forintos megtakarítást is eredményezhet.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.