szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Felkerült a legnagyobb kódmegosztó oldalra az a program, amelyik az Apollo 11 űrhajót vezérelte, és többen rögtön el is kezdték elemezni a kódot.

Ember a Holdon
1969. július 20-án az amerikai Apollo-program legénységének két tagja, Neil Armstrong és Edwin "Buzz" Aldrin elsőként lépett a Holdra. Fél évszázad elteltével újra kiújult a verseny a Hold meghódításáért, de ezúttal már nagyobb a tét. Cikksorozatunkban áttekintjük a Hold-kutatás 50 éves történelmét és felvázoljuk az égitest kolonizálásának lehetséges forgatókönyveit.
Friss cikkek a témában

Napra pontosan 47 évvel ezelőtt, 1969. július 20-án sikeres küldetést hajtott végre az Apollo 11: először léphetett ember égi kísérőnk, a Hold felszínére. Az űrhajót természetesen bonyolult szoftver irányította, és a programkód a múlt héten felkerült a legnagyobb kódmegosztó oldalra, a GitHubra. A kód nem csupán egy pillantás a múltba, hanem tele van popkultúra utalásokkal az 1960-as évekre, így egyfajta időkapszulának is tekinthető.

MIT

A kódot a MIT Instrumentation Laboratory programozói fejlesztették az 1960-as évek közepén tulajdonképpen a semmiből, korábban ugyanis nem létezett még ehhez hasonló. Az Apollo Guidance Computer (AGC) kód amúgy nem először kerül nyilvánosságra, a MIT ugyanis már korábban kitette a kódról készült, beszkennelt képeket, és később egy tech-kutató sorról sorra rekonstruálta is a néhol nehezen olvasható részeket. Azonban sokak számára még így sem volt egyértelmű a kód, egészen mostanáig.

Ekkor ugyanis egy korábbi NASA-gyakornok feltette a GitHubra a programot, arra az oldalra, ahol programozók millió lógnak. A kódot azonnal boncolgatni kezdték, és kiderült, a programozók még egy ilyesmi kaliberű küldetés közben sem hagyták el a humorukat, a kódban több furcsa elemet is találni. Ott van például rögtön – persze angolul – egy idézet Shakespeare VI. Henrikjéből.

Bebizonyitjuk szemedbe, hogy oly emberek vannak körülötted, a kik nomenről, verbumról szoktak beszélni s más ily utálatos szavakról, a minőket keresztyén fül meg sem hallgathat.

A rákéták gyújtásáért felelős programozási rutin neve BURN_BABY_BURN, ami az amerikai Marvin X hasonló című versére utal. (A költő az 1965-ös Watts-felkelés után nem sokkal írta művét, a "Burn Baby Burn!" eredetileg a feketék jogaiért való tüntetés jelszava volt.)

Az űrtörténelmi esemény tényét sokan még ma is vitatják, tavaly például az orosz kormányzat is elővette: lehet, hogy igazából kamu volt a holdra szállás.

A NASA tavaly 8400 nagyfelbontású fényképet tett közzé a holdra szállásról, melyekből két remek videó is készült.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!