A hazánkban is rendszerben álló vadászbombázó második generációjának számító Gripen E még júniusban végezte el az első repülését, de a légi tesztek csak nemrég jutottak abba a fázisba, hogy szuperszonikus sebességre kapcsolják a gépet.
Mivel a típusnak a néhány év múlva esedékes svédországi rendszerbe állítása után olyan környezetben kell majd helytállnia, ahol az orosz légierő PAK-FA vadászbombázói is dominanciára törekszenek, a fejlesztőknek a nagyteljesítményű gépek ellensúlyozására különleges képességekkel kellett felvértezni az aprócska típust – írja az AeroTech.
A szakoldal szerint az október 18-án a Balti-tenger fölött levezényelt repülés alatt a hang sebességét meghaladó része csupán néhány percig tartott.
A Gripen E elődjénél némileg méretesebb repülőgép lett, ezért aztán erősebb hajtóművekkel is kellett felszrelni, mint a hazánkban is szolgálatot teljesítő elődjét. A Gripen E belső üzemanyagkészlete 40 százalékkal nőtt, ami egyrészt jelentős hatósugár növekedést eredményez, másrészt biztosítja, hogy a típus hosszabb ideig járőrözhessen a levegőben. További előny, hogy a vadászrepülő elektronikai rendszereinek működését összefogó szoftver lehetővé teszi, hogy a gép pusztán új programok telepítésével további funkciókra tegyen szert, hasonlóan ahhoz, ahogy például az okostelefonoknál is történik.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
A tanú című filmhez hasonlóan a kormány már azelőtt ítéletet hozott a volt MTA-s kutatókról, hogy a befogadásukról megszületett volna az ELTE döntése. Választásuk persze nem is nagyon volt.
Három gyereket pedig életveszélyes állapotban vittek kórházba, miután kamionnal ütközött egy személyautó.
A pusztító időjárásnak az autópályán is voltak elszenvedői.
Megdöbbentő részletek derülnek ki a kép történetét felkutató tanulmányából.
