Balogh Csaba
Balogh Csaba
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Nagyon úgy tűnik, hogy Amerikában eltörlik a netsemlegességet kimondó szabályozást. Miként érinthet ez minket? Egyáltalán mi az a netsemlegesség? Valami vagy megy valahova? És miért fontos az egyszeri magyar netezőnek? Sok a kérdés, de legalább ennyi a túlságosan is leegyszerűsítő válasz és félreértés a témában. Igyekszünk mindenre érthetően válaszolni.

Mi történik most?

A netsemlegesség eltörlését javasolja az Egyesült Államok kommunikációs hatósága. Az amerikai NMHH-ként működő FCC élére ciklusa első napjaiban, januárban nevezte ki Donald Trump Ajit Pait. Ő most a következőt mondta:

A javaslatom alapján a szövetségi kormány felhagy az internet mikromenedzselésével. Ehelyett az FCC egyszerűen azt követeli meg az internetszolgáltatóktól, hogy átlátható legyen tevékenységük, úgy, hogy a fogyasztók a számukra legjobb szolgáltatást tudják megvenni, a vállalkozók és kisvállalatok pedig hozzájuthassanak az innovációhoz szükséges információkhoz.

Álljunk meg egy pillanatra! Egyáltalán mi az a netsemlegesség?

Elsőre távoli és unalmas fogalomnak tűnik, pedig nagyon nem az. A netsemlegesség elve kimondja, hogy az internetszolgáltatóknak pontosan ugyanolyan feltételek mellett kell biztosítaniuk bármilyen weboldal vagy szolgáltatás elérését. Nem preferálhatnak tehát bizonyos online szolgáltatásokat, nem tehetik meg például, hogy a YouTube-nak automatikusan nagyobb sávszélt adnak a hálózaton, míg a Vimeo nevű videomegosztónak kevesebbet. Még akkor sem, ha a YouTube mögött álló Google ezért fizetne.

©

Ez csak elméleti okoskodás, nem? Vagy tényleg van ilyen kivételezés?

Hogyne lenne, Magyarországon is, a mobilszolgáltatók közül például mindegyik alkalmaz ilyesmit. A legegyszerűbb példája ennek az, amikor bizonyos szolgáltatások elérése, például a facebookozás vagy a Waze navigációs alkalmazás adatforgalma nem számít bele a havi keretbe, nem fogyasztja azt.

De hát ez nagyon jó, imádom! Mi vele a baj?

Valóban vannak jó oldalai is, hiszen így jóval tovább kitart a havi mobilnetes keret. A probléma megértéséhez konkretizáljuk például úgy a helyzetet, hogy a mobilszolgáltató ilyen kedvezményt ad a Facebook és a Messenger használatára. Egy ilyen helyzetben aligha van olyan felhasználó, aki miután kifizeti a 3 gigányi mobilnetet tartalmazó számláját, viberezésre „pazarolná” azt el, miközben a Facebook hasonló szolgáltatását használva megmaradnak az értékes megabájtjai. Tömegesen tekintve komoly versenyelőnyhöz jut a Facebook, jóval többen térnek majd át a Messengerre más üzenetküldőkből, hiszen az „ingyen van”.

©

Megvan a megoldás: ingyen kell adják a facebookozást és a viberezést is is. Ja, meg a whatsappolást.

Akkor meg a Telegram kerül versenyhátrányba, a Signal és a sok másik jelenlegi üzenetküldő. De még ha a jelenleg elérhető összes népszerű üzenetküldőre is kiterjesztenék a kedvezményt, akkor is lenne egy komoly probléma: ez a rendszer szinte lehetetlenné tenné, hogy újabb Facebookok és Viberek nőhessenek fel rövid idő alatt a semmiből. Az új jövevények mindig versenyhátrányban lennének.

Jó, hát kit érdekelnek a chatprogramok?!

Ez csak egy kiragadott példa volt, hasonló versenyelőnyös problémák ugyanúgy előjöhetnek a videomegosztókkal, a navigációs alkalmazásokkal, lényegében bármilyen online szolgáltatással.

Már tudom a megoldást: úgyis egyre több korlátlan adatcsomag lesz, abban pedig úgysincs értelme adatforgalom-számlálásáról beszélni. Túl van tárgyalva.

Sajnos a korlátlan adatcsomagok nem oldják meg a helyzetet. Ha nincs netsemlegesség, akkor a netszolgáltatók szabadon preferálhatnak bizonyos weboldalakat és online szolgáltatásokat olyan módon is, hogy amelyik oldal tulajdonosai fizetnek a netszolgáltatónak, azok gyorsabban betöltődnek, a nem fizető oldalára látogatva viszont lassabb lehet az internetezés. Könnyű belátni, hogy ez talán még gyorsabban és erősebben tolja a víz alá a mindenkori új belépők fejét: nekik ugyanis az elején sem nagy felhasználói bázisuk sincs, sem pénzük arra, hogy kifizessék a gyors elérést – így aztán senki nem akarja majd használni az ő oldalukat/alkalmazásukat.

Így már érthető, ez tényleg baj. De ha ez ilyen egyértelmű, ki akarja eltörölni a netsemlegességet és miért?

2015 februárjában az akkor demokrata párti többségű amerikai kommunikációs bizottság elfogadta a netsemlegességet szavatolni hivatott szigorú szabályokat, amelyek megtiltják a szolgáltatóknak a priorizálást. A mostani, trumpista vezető, Ajit Pai azonban úgy gondolja, hogy a netsemlegesség eltántorítja az internetszolgáltatókat azoktól a beruházásoktól, amelyek révén jobb és gyorsabb hálózati elérést biztosítanak az ügyfeleknek.

A netsemlegesség politikáját általánosan támogatják a tartalomszolgáltatók és médiavállalatok, viszont szinte minden országra igaz, hogy vagy kimondva, vagy kimondatlanul, de a szigorú netsemlegességi szabályok ellen vannak maguk az internetszolgáltatók.

©

Na, jellemző! Már megint a gazdag multik!

A helyzet nem egyértelműen fekete vagy fehér, mert igenis meg lehet érteni a telekommunikációs szolgáltatókat is. Miközben a Skype, Viber, Facebook Messenger és egyéb szolgáltatások terjedése miatt a hanghívásokból és az SMS-ekből származó bevételeik alaposan megcsappantak (és folyamatosan csökkennek), a mérleg másik oldalán kisebb plusz bevételi forrást találunk: habár internetezésre egyre többen költenek, a netcsomagok drágításával a verseny miatt csak mérsékelten operálhatnak. Hogy nem drágul túlságosan a netezés, az a felhasználóknak csak előny, hosszabb távon viszont mindenkinek rossz lehet: ahogy ezt a tavalyi Mobile World Congress szakkiállításon a Magyar Telekom vezetői összefoglalták: az nem fenntartható üzleti modell, hogy „százmilliárdokért hálózatot építünk, de ingyen adjuk a telefonálást”.

A gyakorlati példához visszatérve, bár néhány kivételezett szolgáltatás priorizálása nyilvánvalóan rosszat tenne az innovációnak, az új szolgáltatások elindításának és így hosszabb távon a felhasználóknak is, az is elég egyértelmű, hogy ha a hálózatokat építő netszolgáltatók végül nem juthatnak vállalati partnerségek által pénzhez, annak is a felhasználók isszák meg a levét. A hálózatok, így a teljes internetezés élményének minősége is romolhat, gyakoribbak lehetnek a leállások, a lassulások, mobilos fronton pedig nagyobbak lehetnek a lyukak a lefedettségben. És/vagy drágulhatnak az előfizetések – a hálózatok fenntartását és fejlesztését valamiből finanszírozni kell. Így aztán a netszolgáltatók érthető módon törekednek arra, hogy megegyezzenek az olyan óriásokkal, mint a YouTube vagy a Facebook, azok pedig fizessenek nekik szolgáltatásaik különleges kezeléséért.

Értem, szóval ezért mondják most az USA-ban azt, amit. Európában hogy állnak ehhez a kérdéshez?

Az Európai Parlament két éve, nagy többséggel szavazta meg azt a javaslatot, amelynek ellenzői már előtte azt mondták: túl sok kiskaput hagy meg a kivételezésre. A szabályozás alapján a netszolgáltatóknak lehetőségük van a „kétsebességes internet” bevezetésére: a különböző adatforgalom-típusok osztályozásával lassíthatják bizonyos weboldalak elérést vagy például korlátozhatják az ingyentelefonálást lehetővé tévő VoIP-szolgáltatások (Skype, Viber stb.) használatát.

És tényleg korlátozzák?

Az azóta eltelt időszak alapján egyelőre erősebbnek látszik a szolgáltatók közti piaci verseny annál, mint hogy ilyet tegyenek. Egyelőre inkább a kivételezés figyelhető meg, egyik szolgáltató sem meri meglépni az ingyentelefonálós alkalmazások korlátozását. Sőt, inkább úgy harcolnak ellene, hogy maguk is korlátlan telefonálós csomagokat kínálnak.

Hogyan tovább?

Az FCC-nek jelenleg három republikánus és két demokrata párti tagja van, ami a Reuters szerint szinte bizonyossá teszi, hogy odakint eltörlik a netsemlegesség elvét. Mivel az amerikai és az európai politikai irányvonal az utóbbi időben finoman szólva sem egységes, egyelőre kiszámíthatatlan, hogy milyen hatásai lesznek ideát az amerikai döntésnek.

Bármi is történik, a fenti válaszokból talán már ön is sejti, hogy a ragaszkodás a netsemlegességhez nagyságrendileg ugyanannyi negatív következménnyel járhat, mint a netsemlegesség eltörlése. Tehát ha az európai és magyar szabályozások kicsit sem változnak, az éppen annyira lehet később problémás, mintha változnának – bármilyen irányban. A helyzet már csak azért is érdekes, mert bár mindenki internetezik, azt nem tudni, kié valójában az internet. A szolgáltatóké? A kormányzatoké? A felhasználóké? A válasz egyáltalán nem egyértelmű.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
hvg.hu Tech

Nem akármit kapcsolt be éjfélkor a Telekom: élesítették a szupergyors, 2000 Mbit/s sebességű internetet

A hazai szolgáltatók közül elsőként a Telekom tette hozzáférhetővé lakossági ügyfeleinek a piacon ma elérhető leggyorsabb internetes csomagot: a szolgáltató az optikával fedett területein bevezette a 2000 Mbit/s (2 Gbit/s) sebességű otthoni internetcsomagját, amellyel megduplázza a Telekomnál eddig elérhető legnagyobb sávszélességet.

Megkérdeztük az Operatív törzset, elképzelhetőnek tartják-e a plázák bezárását

Megkérdeztük az Operatív törzset, elképzelhetőnek tartják-e a plázák bezárását

Lenyűgöző videón a füstöt okádó Etna

Lenyűgöző videón a füstöt okádó Etna

Így változtatta meg a vásárlói szokásainkat a koronavírus

Így változtatta meg a vásárlói szokásainkat a koronavírus