Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"096ce15c-e0f5-4ff8-b93a-dbc5eb985c2f","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Egymilliárd dollár óriási pénz, de persze nem a világ egyik legnagyobb technológiai vállalatának az Apple-nek. Talán ezért is nyeli le könnyedén, hogy évente ekkora veszteséget hoz streaming szolgáltatása.","shortLead":"Egymilliárd dollár óriási pénz, de persze nem a világ egyik legnagyobb technológiai vállalatának az Apple-nek. Talán...","id":"20250329_appletv-plusz-streaming-szolgaltatas-bevetel-profit-veszteseg-milliard-dollar","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/096ce15c-e0f5-4ff8-b93a-dbc5eb985c2f.jpg","index":0,"item":"43c20d1a-e384-496a-a943-c50bf8c0fae7","keywords":null,"link":"/tudomany/20250329_appletv-plusz-streaming-szolgaltatas-bevetel-profit-veszteseg-milliard-dollar","timestamp":"2025. március. 29. 11:03","title":"Mínusz 1 000 000 000 dollár évente, maradhat? Az Apple válasza egy határozott igen","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"2f80bd49-4e09-43da-90d2-0773638fe932","c_author":"Arató László (EUrologus)","category":"eurologus","description":"A magyar kormány nem tudta megvétózni az uniós kohéziós politika jövőjéről szóló dokumentumot, ezért Navracsics Tibor megszavazta, de egy külön nyilatkozatban ellenvéleményüket hangsúlyozták. A probléma az, hogy könnyebb lesz uniós forrásokat megvonni a jogállamiságot megsértő tagállamoktól.","shortLead":"A magyar kormány nem tudta megvétózni az uniós kohéziós politika jövőjéről szóló dokumentumot, ezért Navracsics Tibor...","id":"20250328_unios-forrasok_navracsics-tibor_jogallamisag-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/2f80bd49-4e09-43da-90d2-0773638fe932.jpg","index":0,"item":"1da0b1b9-6a83-430e-8036-304f99568619","keywords":null,"link":"/eurologus/20250328_unios-forrasok_navracsics-tibor_jogallamisag-ebx","timestamp":"2025. március. 28. 14:47","title":"Nem tudta megfúrni, így végül elfogadott egy uniós nyilatkozatot a kormány, amiben az is szerepel, hogy a jogállamiság miatt elvehetnek pénzeket tőlünk","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"d8452e90-c1bb-423d-be65-a7b1c3bea20f","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"A Momentum rendezvénye után a budapesti példát követték a szegedi tüntetők is.","shortLead":"A Momentum rendezvénye után a budapesti példát követték a szegedi tüntetők is.","id":"20250329_Szegeden-is-lezartak-egy-hidat-a-Pride-betiltasa-ellen-tuntetok","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/d8452e90-c1bb-423d-be65-a7b1c3bea20f.jpg","index":0,"item":"65a08e50-e2a7-4925-b0e2-50c14ede6e97","keywords":null,"link":"/itthon/20250329_Szegeden-is-lezartak-egy-hidat-a-Pride-betiltasa-ellen-tuntetok","timestamp":"2025. március. 29. 21:33","title":"Szegeden is lezártak egy hidat a Pride betiltása ellen tüntetők","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"86997fa6-d002-4ac0-aab5-51fa8171ca48","c_author":"Illényi Balázs","category":"360","description":"Betondarabokból, megkövesedett műszálas ruhákból és sörösdobozokból, valamint mérhetetlen mennyiségű csirkecsontból kell majd a távoli jövő őslénykutatóinak következtetéseket levonniuk az emberiség XXI. századi civilizációjáról – állítja két brit paleobiológus. De mit tanulhatunk ma a fosszilizáció folyamatának megértéséből?","shortLead":"Betondarabokból, megkövesedett műszálas ruhákból és sörösdobozokból, valamint mérhetetlen mennyiségű csirkecsontból...","id":"20250328_hvg-technofossziliak-paleobiologia-jelenunk-a-jovobol-nezve","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/86997fa6-d002-4ac0-aab5-51fa8171ca48.jpg","index":0,"item":"994c20cd-de3f-4558-9089-6dc78197512d","keywords":null,"link":"/360/20250328_hvg-technofossziliak-paleobiologia-jelenunk-a-jovobol-nezve","timestamp":"2025. március. 28. 15:30","title":"Vissza a jövőből: mit látszik majd belőlünk, ma élő emberekből?","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"ae73d865-f5d1-4c47-96d1-4a6d5473c3db","c_author":"László Ferenc","category":"tudomany","description":"Teszten a Dyson első olyan hajformázó készüléke, amely vezeték nélküli kapcsolatban van használója telefonjával. Nem mellesleg minden korábbinál kényelmesebb használatot ígér, legyen szó egyszerű hajszárításról, göndörítésről vagy épp egyenesítésről.","shortLead":"Teszten a Dyson első olyan hajformázó készüléke, amely vezeték nélküli kapcsolatban van használója telefonjával. Nem...","id":"20250330_dyson-airwrap-id-okos-hajformazo-hajszarito-teszt-velemeny","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/ae73d865-f5d1-4c47-96d1-4a6d5473c3db.jpg","index":0,"item":"26b0fca7-9c34-41a6-a8f3-2465301ef3df","keywords":null,"link":"/tudomany/20250330_dyson-airwrap-id-okos-hajformazo-hajszarito-teszt-velemeny","timestamp":"2025. március. 30. 11:00","title":"Mitől és mennyire okos a hajszárítók Rolls-Royce-a? Kipróbáltuk a Dyson új hajformázóját","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"730c9b75-9287-43df-a0f7-22fb36cd304c","c_author":"Köves Gábor","category":"kultura","description":"A nyolcvanas évek tinédzsersztárja a kilencvenes években Tarantino társaságába keveredett, majd elkezdett rendezni. Első komoly szerepét Peter Bogdanovich filmjében, a 40 éve bemutatott Maszkban játszotta Cher oldalán. Az sem szegte kedvét, hogy a Vissza a jövőbe nélküle készült el, pedig ő kapta meg eredetileg Marty McFly szerepét. Magyar káromkodásokról, Cher és Bogdanovich gyűlölködéséről és egy fejre húzott harisnyáról is beszélgettünk. ","shortLead":"A nyolcvanas évek tinédzsersztárja a kilencvenes években Tarantino társaságába keveredett, majd elkezdett rendezni...","id":"20250328_Eric-Stoltz-a-40-eves-Maszkrol-es-a-ponyvaregenyes-idokrol-is-meselt-a-HVG-nek","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/730c9b75-9287-43df-a0f7-22fb36cd304c.jpg","index":0,"item":"aec22bfb-9537-4bb2-b232-49fb984d6516","keywords":null,"link":"/kultura/20250328_Eric-Stoltz-a-40-eves-Maszkrol-es-a-ponyvaregenyes-idokrol-is-meselt-a-HVG-nek","timestamp":"2025. március. 28. 19:30","title":"„Legkedvesebb magyar barátaim!” – Eric Stoltz a Maszkról, a ponyvaregényes időkről, magyar barátairól és Cherről is mesélt a HVG-nek","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"cc7fa7c4-263f-4b4d-ba91-d57b928fb302","c_author":"hvg.hu","category":"elet","description":"Az Amerikában élő modell néha még unatkozik is, mióta óvodás lett a kislánya.","shortLead":"Az Amerikában élő modell néha még unatkozik is, mióta óvodás lett a kislánya.","id":"20250329_Mihalik-Eniko-Koranyi-David-Amerika-koltozes","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/cc7fa7c4-263f-4b4d-ba91-d57b928fb302.jpg","index":0,"item":"f3ae967e-d57f-4156-9c55-fe8f45da24a9","keywords":null,"link":"/elet/20250329_Mihalik-Eniko-Koranyi-David-Amerika-koltozes","timestamp":"2025. március. 29. 08:19","title":"Mihalik Enikő: Talán a közeljövőben hazaköltözünk","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"56b34c80-747e-49bd-8783-1e9d9b5e816a","c_author":"HVG","category":"vilag","description":"„A vízum kiváltság, nem jog” – közölte az amerikai belbiztonsági minisztérium szóvivője.","shortLead":"„A vízum kiváltság, nem jog” – közölte az amerikai belbiztonsági minisztérium szóvivője.","id":"20250328_usa-torok-egyetemista-gaza-tiltakozas-letartoztatas","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/56b34c80-747e-49bd-8783-1e9d9b5e816a.jpg","index":0,"item":"8796a173-2b76-4447-90b1-b5aa4e75f9e4","keywords":null,"link":"/vilag/20250328_usa-torok-egyetemista-gaza-tiltakozas-letartoztatas","timestamp":"2025. március. 28. 13:07","title":"Maszkos ügynökök tartóztattak le az Egyesült Államokban egy török egyetemistát, aki cikkben tiltakozott a gázai háború ellen","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Nagyon úgy tűnik, hogy Amerikában eltörlik a netsemlegességet kimondó szabályozást. Miként érinthet ez minket? Egyáltalán mi az a netsemlegesség? Valami vagy megy valahova? És miért fontos az egyszeri magyar netezőnek? Sok a kérdés, de legalább ennyi a túlságosan is leegyszerűsítő válasz és félreértés a témában. Igyekszünk mindenre érthetően válaszolni.
Mi történik most?
A netsemlegesség eltörlését javasolja az Egyesült Államok kommunikációs hatósága. Az amerikai NMHH-ként működő FCC élére ciklusa első napjaiban, januárban nevezte ki Donald Trump Ajit Pait. Ő most a következőt mondta:
A javaslatom alapján a szövetségi kormány felhagy az internet mikromenedzselésével. Ehelyett az FCC egyszerűen azt követeli meg az internetszolgáltatóktól, hogy átlátható legyen tevékenységük, úgy, hogy a fogyasztók a számukra legjobb szolgáltatást tudják megvenni, a vállalkozók és kisvállalatok pedig hozzájuthassanak az innovációhoz szükséges információkhoz.
Álljunk meg egy pillanatra! Egyáltalán mi az a netsemlegesség?
Elsőre távoli és unalmas fogalomnak tűnik, pedig nagyon nem az. A netsemlegesség elve kimondja, hogy az internetszolgáltatóknak pontosan ugyanolyan feltételek mellett kell biztosítaniuk bármilyen weboldal vagy szolgáltatás elérését. Nem preferálhatnak tehát bizonyos online szolgáltatásokat, nem tehetik meg például, hogy a YouTube-nak automatikusan nagyobb sávszélt adnak a hálózaton, míg a Vimeo nevű videomegosztónak kevesebbet. Még akkor sem, ha a YouTube mögött álló Google ezért fizetne.
AFP / Jewel Samad
Ez csak elméleti okoskodás, nem? Vagy tényleg van ilyen kivételezés?
Hogyne lenne, Magyarországon is, a mobilszolgáltatók közül például mindegyik alkalmaz ilyesmit. A legegyszerűbb példája ennek az, amikor bizonyos szolgáltatások elérése, például a facebookozás vagy a Waze navigációs alkalmazás adatforgalma nem számít bele a havi keretbe, nem fogyasztja azt.
De hát ez nagyon jó, imádom! Mi vele a baj?
Valóban vannak jó oldalai is, hiszen így jóval tovább kitart a havi mobilnetes keret. A probléma megértéséhez konkretizáljuk például úgy a helyzetet, hogy a mobilszolgáltató ilyen kedvezményt ad a Facebook és a Messenger használatára. Egy ilyen helyzetben aligha van olyan felhasználó, aki miután kifizeti a 3 gigányi mobilnetet tartalmazó számláját, viberezésre „pazarolná” azt el, miközben a Facebook hasonló szolgáltatását használva megmaradnak az értékes megabájtjai. Tömegesen tekintve komoly versenyelőnyhöz jut a Facebook, jóval többen térnek majd át a Messengerre más üzenetküldőkből, hiszen az „ingyen van”.
AFP / Philippe Huguen
Megvan a megoldás: ingyen kell adják a facebookozást és a viberezést is is. Ja, meg a whatsappolást.
Akkor meg a Telegram kerül versenyhátrányba, a Signal és a sok másik jelenlegi üzenetküldő. De még ha a jelenleg elérhető összes népszerű üzenetküldőre is kiterjesztenék a kedvezményt, akkor is lenne egy komoly probléma: ez a rendszer szinte lehetetlenné tenné, hogy újabb Facebookok és Viberek nőhessenek fel rövid idő alatt a semmiből. Az új jövevények mindig versenyhátrányban lennének.
Jó, hát kit érdekelnek a chatprogramok?!
Ez csak egy kiragadott példa volt, hasonló versenyelőnyös problémák ugyanúgy előjöhetnek a videomegosztókkal, a navigációs alkalmazásokkal, lényegében bármilyen online szolgáltatással.
Már tudom a megoldást: úgyis egyre több korlátlan adatcsomag lesz, abban pedig úgysincs értelme adatforgalom-számlálásáról beszélni. Túl van tárgyalva.
Sajnos a korlátlan adatcsomagok nem oldják meg a helyzetet. Ha nincs netsemlegesség, akkor a netszolgáltatók szabadon preferálhatnak bizonyos weboldalakat és online szolgáltatásokat olyan módon is, hogy amelyik oldal tulajdonosai fizetnek a netszolgáltatónak, azok gyorsabban betöltődnek, a nem fizető oldalára látogatva viszont lassabb lehet az internetezés. Könnyű belátni, hogy ez talán még gyorsabban és erősebben tolja a víz alá a mindenkori új belépők fejét: nekik ugyanis az elején sem nagy felhasználói bázisuk sincs, sem pénzük arra, hogy kifizessék a gyors elérést – így aztán senki nem akarja majd használni az ő oldalukat/alkalmazásukat.
Így már érthető, ez tényleg baj. De ha ez ilyen egyértelmű, ki akarja eltörölni a netsemlegességet és miért?
2015 februárjában az akkor demokrata párti többségű amerikai kommunikációs bizottság elfogadta a netsemlegességet szavatolni hivatott szigorú szabályokat, amelyek megtiltják a szolgáltatóknak a priorizálást. A mostani, trumpista vezető, Ajit Pai azonban úgy gondolja, hogy a netsemlegesség eltántorítja az internetszolgáltatókat azoktól a beruházásoktól, amelyek révén jobb és gyorsabb hálózati elérést biztosítanak az ügyfeleknek.
A netsemlegesség politikáját általánosan támogatják a tartalomszolgáltatók és médiavállalatok, viszont szinte minden országra igaz, hogy vagy kimondva, vagy kimondatlanul, de a szigorú netsemlegességi szabályok ellen vannak maguk az internetszolgáltatók.
AFP / Jonathan Nackstrand
Na, jellemző! Már megint a gazdag multik!
A helyzet nem egyértelműen fekete vagy fehér, mert igenis meg lehet érteni a telekommunikációs szolgáltatókat is. Miközben a Skype, Viber, Facebook Messenger és egyéb szolgáltatások terjedése miatt a hanghívásokból és az SMS-ekből származó bevételeik alaposan megcsappantak (és folyamatosan csökkennek), a mérleg másik oldalán kisebb plusz bevételi forrást találunk: habár internetezésre egyre többen költenek, a netcsomagok drágításával a verseny miatt csak mérsékelten operálhatnak. Hogy nem drágul túlságosan a netezés, az a felhasználóknak csak előny, hosszabb távon viszont mindenkinek rossz lehet: ahogy ezt a tavalyi Mobile World Congress szakkiállításon a Magyar Telekom vezetői összefoglalták: az nem fenntartható üzleti modell, hogy „százmilliárdokért hálózatot építünk, de ingyen adjuk a telefonálást”.
A gyakorlati példához visszatérve, bár néhány kivételezett szolgáltatás priorizálása nyilvánvalóan rosszat tenne az innovációnak, az új szolgáltatások elindításának és így hosszabb távon a felhasználóknak is, az is elég egyértelmű, hogy ha a hálózatokat építő netszolgáltatók végül nem juthatnak vállalati partnerségek által pénzhez, annak is a felhasználók isszák meg a levét. A hálózatok, így a teljes internetezés élményének minősége is romolhat, gyakoribbak lehetnek a leállások, a lassulások, mobilos fronton pedig nagyobbak lehetnek a lyukak a lefedettségben. És/vagy drágulhatnak az előfizetések – a hálózatok fenntartását és fejlesztését valamiből finanszírozni kell. Így aztán a netszolgáltatók érthető módon törekednek arra, hogy megegyezzenek az olyan óriásokkal, mint a YouTube vagy a Facebook, azok pedig fizessenek nekik szolgáltatásaik különleges kezeléséért.
Értem, szóval ezért mondják most az USA-ban azt, amit. Európában hogy állnak ehhez a kérdéshez?
Az Európai Parlament két éve, nagy többséggel szavazta meg azt a javaslatot, amelynek ellenzői már előtte azt mondták: túl sok kiskaput hagy meg a kivételezésre. A szabályozás alapján a netszolgáltatóknak lehetőségük van a „kétsebességes internet” bevezetésére: a különböző adatforgalom-típusok osztályozásával lassíthatják bizonyos weboldalak elérést vagy például korlátozhatják az ingyentelefonálást lehetővé tévő VoIP-szolgáltatások (Skype, Viber stb.) használatát.
És tényleg korlátozzák?
Az azóta eltelt időszak alapján egyelőre erősebbnek látszik a szolgáltatók közti piaci verseny annál, mint hogy ilyet tegyenek. Egyelőre inkább a kivételezés figyelhető meg, egyik szolgáltató sem meri meglépni az ingyentelefonálós alkalmazások korlátozását. Sőt, inkább úgy harcolnak ellene, hogy maguk is korlátlan telefonálós csomagokat kínálnak.
Hogyan tovább?
Az FCC-nek jelenleg három republikánus és két demokrata párti tagja van, ami a Reuters szerint szinte bizonyossá teszi, hogy odakint eltörlik a netsemlegesség elvét. Mivel az amerikai és az európai politikai irányvonal az utóbbi időben finoman szólva sem egységes, egyelőre kiszámíthatatlan, hogy milyen hatásai lesznek ideát az amerikai döntésnek.
Bármi is történik, a fenti válaszokból talán már ön is sejti, hogy a ragaszkodás a netsemlegességhez nagyságrendileg ugyanannyi negatív következménnyel járhat, mint a netsemlegesség eltörlése. Tehát ha az európai és magyar szabályozások kicsit sem változnak, az éppen annyira lehet később problémás, mintha változnának – bármilyen irányban. A helyzet már csak azért is érdekes, mert bár mindenki internetezik, azt nem tudni, kié valójában az internet. A szolgáltatóké? A kormányzatoké? A felhasználóké? A válasz egyáltalán nem egyértelmű.
A hazai szolgáltatók közül elsőként a Telekom tette hozzáférhetővé lakossági ügyfeleinek a piacon ma elérhető leggyorsabb internetes csomagot: a szolgáltató az optikával fedett területein bevezette a 2000 Mbit/s (2 Gbit/s) sebességű otthoni internetcsomagját, amellyel megduplázza a Telekomnál eddig elérhető legnagyobb sávszélességet.
Másodpercenként 120 megabitre emeli az internet sebességét a UPC közel 120 ezer ügyfele számára. Az érintett ügyfeleknek nem jelent többletköltséget a sebességnövelés, és azt külön igényelniük sem kell, mivel a UPC központilag állítja be a módosítást.