szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Közvetve felelős lehet a méhek pusztulásáért a a glifozát egy amerikai kutatás szerint.

Az austini Texasi Egyetem tanulmánya kimutatta, hogy a glifozát hatóanyagú gyomirtónak kitett méhek elveszítik hasznos bélbaktériumaik egy részét, és érzékenyebbek lesznek a káros baktériumok okozta fertőzésekre – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portálon.

Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmány szerint ez bizonyítja, hogy a glifozát világszerte szerepet játszik a méhek pusztulásában. "Pontosabb irányelvekre van szükség a glifozát használatáról, különösen a méhekkel való érintkezéséről, mivel a jelenlegi szabályok azt feltételezik, hogy a méhekre nem káros ez a gyomirtó" – mondta Edick Motta, az egyetem hallgatója, aki Nancy Moran professzorral együtt a kutatást végezte.

Mivel a glifozát egy növényekben és mikroorganizmusokban található enzimre hat, ami állatokban nem fordul elő, ezért feltételezték, hogy emberekre és állatokra nem mérgező. Ám a tanulmány kimutatta, hogy a méhek emésztőcsatornájában lévő mikrobiom megváltoztatásával a glifozát rongálja szervezetük védekezőrendszerét.

A kutatók a kísérletek során olyan mennyiségű glifozátnak tették ki a méheket, amennyi a mezőkön, kertekben és az utak mentén fordul elő. A méhek hátára színes pöttyöt festettek, hogy nyomon követhessék és a végén befoghassák őket. Három nappal a kísérlet után azt figyelhették meg, hogy a gyomirtó jelentősen csökkentette az egészséges bélbaktériumok mennyiségét.

Miért van az, hogy a méheket csípjük, a darazsakat meg nem?

Noha egyformán hasznosak, a darazsakat utálja, a méheket szereti az emberek többsége egy brit tanulmány szerint.

A glifozátnak kitett méhek emésztőrendszerében a hasznos baktériumok nyolc uralkodó fajából négynek esett vissza a száma. Leginkább a Snodgrassella alvi faj károsodott, ez az a mikroba, amelyik segít feldolgozni az élelmet és védekezni a kórokozók ellen. Az után, hogy bélbaktériumaik egy része elpusztult, a megjelölt méhek könnyebben estek áldozatul a Serratia marcescens nevű kórokozónak, mint az egészséges bélbaktériumokkal élő méhek.

Az egészséges mikrobiomú méhek mintegy fele nyolc nappal a kórokozóval való találkozás után is életben volt, a glifozátnak kitett és károsodott baktériumháztartású méheknek csak nagyjából a tizede.

A kutatók azt javasolják a gazdálkodóknak, kertészeknek és a kertes házak lakóinak, hogy ne permetezzenek glifozátot virágzó növényekre, amelyeket a méhek is látogatnak.

A glifozát használatáról régóta folyik a vita, az Európai Unió 2017 őszén további 5 évre engedélyezte a használatát, Magyarország is megszavazta a döntést.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
hvg.hu Vállalkozás

Szabad utat kapott a gyilkos vitákat kiváltó szer

Öt évre megújítja a glifozát nevű növényvédőszer-hatóanyag engedélyét az Európai Unió. A zöldek felháborodtak, a termelők közül sokan hosszabb időre szóló engedélyt láttak volna szívesen. Magyarország is megszavazta a döntést.