Bojár Gábor vitaindítójában az ipari forradalmak helyett/mellett az információfeldolgozás, az informatika szemszögéből vizsgálja és értékeli korunk nagy technológiai változásait. Az eddigi hozzászólások is nagyrészt a robotika és a Big Data különböző aspektusait érintették, a III. informatika forradalom tartalmi definíciójához közel állva, az információ hatalmának lehetséges következnényeivel foglakoztak.

Jelen gondolatmenettel szeretném ráirányítani a figyelmet a minden informatikai rendszer elkészítéséhez és működéséhez szükséges fizikai erőforrások – speciális nyersanyagok és energia – végességére és így azok biztosításának fontosságára. Ahhoz, hogy az információ hatalma érvényre jusson, uralni kell bizonyos erőforrásokat a termelési lánc alján is.

Minden szoftverhez kell hardver

Bojár az informatikai forradalmakat az

• információátadás - beszéd

• információtárolás - írás

• végtelen információ feldolgozása - az információ hatalma

szemléletes hármasára fűzi fel. Ez a logika remekül megfogja a lényeget.

Amiről viszont nem esett eddig szó: az informatikai rendszerek működéséhez, bármelyik fejlődési fázist is tekintjük, a szoftver (amely tulajdonképpen az informatikai forradalmak szellemi tartalma: információátadás, -tárolás, - feldolgozás) működését mindig az aktuális hardver biztosítja. A beszéd esetében ez az ember maga (agy, száj, fül); az írással megjelenik az íróeszköz (véső, toll, nyomda, ...) és a "külső" tár fogalma (kő, agyagtábla, papirusz, ...), míg a nagy mennyiségű információ gyors, lényegében valós idejű feldolgozását új processzorok, kompakt tárolóegységek és a modern hálózatok megjelenése teszi valóban lehetővé.

Minden hardverhez kell erőforrás

Noha az információrobbanás már a papirusz idejében gyakorlatilag megtörtént - lásd az alexandriai könyvtár példáját Bojár elemzésében -, az akkor szükséges alaphardver (papirusz, nádtoll) biztosítása nem okozott igazi gondot. Viszont ma a valóban óriási - gyakorlatilag végtelen - adatmennyiségek tárolása és valós idejú feldolgozása esetében már több tényezőre is oda kell figyelni.

Pexels

Hogy valóban tudjunk élni - legyen ez jó vagy rossz értelemben véve - a végtelen információ hatalmával, előbb létre kellett hozni a megfelelő technológiákat: nagyteljesítményű számítógépeket, adattárolókat, nagy sávszélességű hálozatokat. Ezeket nem lehetett volna az alapkutatások (fizika, anyagtudomány) eredményei nélkül kifejleszteni. A hardver gyártásához és a szoftver üzemeltetéséhez pedig biztosítani kell a szükséges nyersanyagokat, energiát és a megfelelő szaktudást.

Szűk keresztmetszetek, véges készletek

A megfelelően képzett informatikusok és mérnökök hiányáról nem csak Magyarországon panaszkodnak. Ez széles körben ismert, de - ahogy Bojár Gábor is érvelt vitaindítójában - a hazai matematikai-természettudományos-műszaki kultúránkra és oktatási hagyományainkra támaszkodva még mindig jó eséllyel szállhatunk be a globális technológiai fejlődésbe legfontosabb "nyersanyagunkkal" - kiművelt emberfőinkkel, egy jó értelemben vett magyar gógyival.

A nyersanyagok és az energiaelláatás biztosítása viszont már túlmutat a lehetőségeinken, igazán világszintű játéktér. Két példán szeretném bemutatni. mi okozhat porszemként is globális gondot az informatika harmadik forradalmában.

Földünk sok erőforrással rendelkezik - de nem elegendővel, legalábbis a jelenlegi felhasználási rátánkkal. A "túlfogyasztás napja" idén már augusztus 1-én volt, akkora használta el az emberiség a Föld éves erőforrásait - ökológiai lábnyomunk egyre nagyobb lesz.

A Föld növekvő népessége és a feltörekvő gazdaságok energiaéhsége is folyamatosan nő. Ehhez a digitális technológiák viharos terjedése nagyban hozzájárul. Az IoT, Big Data, a mindenütt elérhető nagy sávszélességű internet elektromos energia iránti igénye fékezhetetlennek tűnik. Nem elhanyagolható mennyiségű kilowatttórákról beszélünk: becslések szerint pl. 2016-ban az USA elektromos energia-fogyasztásának mintegy 1,8 százalékát, 70 terawattórát, a szerverparkok (Google, Amazon, Facebook. ...) terhére írhattuk.

Borúlátó előrejelzések szerint az infokommunikációs (ICT) ipar 2025-re a világ villamosenergia-fogyasztásának húsz százalékát is igénybe veheti. Ezzel pedig az iparág az USA, Kína és India után a világ negyedik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátójává válna, már nem elhanyagolható hatással a klímacélokra sem.

Összehasonlításként Magyarország 2017-es villamosenergia-fogyasztása 45 terawattóra volt, míg az internet live stats oldal szerint a cikk írásakor már 1 petawattóra felett járt az infokommunikációs iparág ezévi felhasználása: ez több, mint a húszszorosa hazánk éves fogyasztásának.

(Képenyőkép az internet live stats weboldaláról, 2018.október 6.)

És természetesen ott vannak azok az erőforrások, amelyek nem újulnak meg. Az olaj, a gáz példája mindenki számára ismert, ezeknek a még rendelkezésünkre álló, várhatóan gazdaságosan kiaknázható mennyiségét évről évre nagy figyelemmel várják az iparági szereplők.

A ritkaföldfémek viszont nem igazán ismertek a köztudatban. Az olyan különös hangzású neveket viselő elemek mint ittrium, europium, terbium vagy dysprosium fontos szerepet játszanak az elektronikai eszközök, akkumulátorok gyártásában. Az évente 120 ezer tonna világpiaci igény nagy részét Kína elégíti ki (90 % körül), így lényegében monopol helyzetével nagy befolyást tud érvényesíteni a infokommunikációs ipar beszállítóláncában.

A 2010-es évek elején exportkorlátozásával okozott is egy kisebb kereskedelmi csetepatét, amelyben az USA, Európa és Japán végül a WTO-n belül jogi úton kényszerítették ki a kínai exportkorlátozások feloldását. Ennek ellenére Kina kvázi ritkaföldfém-monopóliuma továbbra is kockázatokat rejt; ezzel kapcsolatban még az a gondolat is felmerült, hogy a Holdon létesítsünk bányákat, és onnan szállítsuk vissza a Földre az értékes fémeket. Paul Spudis, az űrbányászat nemrég elhunyt korifeusa szerint ez akár 30-50 éven belül valósággá is válhat.

A szerző elméleti fizikus, a Puli Space Technologies alapítója, vezetője.

Jöjjön el a Beszélgetések a jövőről -Technológia HVG Szalonba október 18-án, ahol Bojár Gábor fizikus, a Graphisoft és az Aquincum Institute of Technology magánegyetem alapítója, Zeitler Ádám közgazdász, a Milestone Institute alapítója, Pintér László mérnök, a Műegyetemi Szakkollégiumok Közösségének leköszönt elnöke és Balogh Csaba, a hvg.hu Tech rovatának vezetője beszélgetnek majd arról, hogy mi vár ránk. Jegyek és infók itt.