A torontói Krembil Agykutató Intézet tudósai szerint a kávénak több jótékony hatása van, minthogy az embert reggel felébreszti és energiával tölti fel vagy segít a koncentrálásban – írta a ScienceDaily.com online tudományos portál. "A kávézás a jelek szerint valamilyen összefüggésben van azzal, hogy csökken az Alzheimer- és a Parkinson-kór kialakulásának kockázata" – mondta Donald Weaver, az intézet társigazgatója.

Azt vizsgálták, hogy mi ennek a magyarázta, a kávénak milyen összetevői játszanak ebben szerepet, és ez hogyan hat a korral összefüggő kognitív hanyatlásra – idézte fel a kutatás legfontosabb kérdéseit Weaver, aki a gyógyszerkémikus Ross Mancinit és a biológus Yanfei Wangot kérte fel a kutatásban való részvételre.

A csoport három különböző típusú kávét vizsgált: világos pörkölésűt, sötét pörkölésűt és koffeinmentes sötét pörkölésűt. "A koffeines és koffeinmentes sötét pörkölésű kávéknak azonos potenciálja volt a kezdeti vizsgálatok szerint, tehát már korán kiderült, hogy nem a koffein az az összetevő, ami védelmet nyújthat" – magyarázta Mancini.

Ha agyonverik is, jövőre elkészíti a magyar tudós a Parkinson- és az Alzheimer-kór ellenszerét

Dékány Gyula több mint 10 éve kutatja az anyatejben lévő cukrokat, azt, hogy hogyan lehetne őket mesterségesen előállítani. Ezek azért fontosak, mert segítik a csecsemők védekezését a betegségekkel szemben, idősek esetében pedig lassítanák a szellemi képességek romlását. A világ számos országában dolgozó professzor azt szeretné, ha magyar cégek és kutatóintézetek is bekapcsolódnának a termelésbe és a kutatásba.

Mancini ezt követően a kávészemek pörkölése közben képződő fenil-indén molekulákat vizsgálta. Kiderült, hogy a kutatásban megfigyelt összetevők közül ez az egyetlen, amely az Alzheimernél és a Parkinsonnál megjelenő mindkét fehérjefragmens, a béta-amiloid- és a tau-fehérje felhalmozódását is gátolja. Mivel a pörkölésnél keletkeznek a fenil-indének, és minél sötétebbre pörkölik a kávét, annál több keletkezik, a sötétebb pörkölésű kávé jobban véd a világosabb pörkölésűnél.

Az úttörő vizsgálat után a következő lépés az lesz, hogy kiderítsék, mennyire előnyösek ezek a vegyületek, és képesek-e bejutni a véráramba vagy bekerülni az agy vérellátásába – magyarázta Mancini.

Weaver azt is kiemelte, hogy egy természetes vegyületet fejti ki ezt a hatást, és nem szintetikus. "Az anyatermészet sokkal jobb vegyész, mint mi, és képes előállítani ezeket a vegyületeket. Ha szükség van egy összetett vegyületre, jobb ha egy növényben neveljük, aztán betakarítjuk, megdaráljuk és elkészítjük, mintha megpróbáljuk előállítani" – mondta.

A tudós ugyanakkor hangsúlyozta: további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy a gyógyításban is felhasználhassák az eredményeket. Mert a kutatásuk ugyan kimutatta, hogy van olyan összetevője a kávénak, amely hatékony lehet a kognitív hanyatlás gátlásában, de ez nem jelenti azt, hogy a kávéval kezelni lehetne a betegségeket.