Süttetik a hasukat az óceán közepén, mégis a londoni szmog dupláját szívják

Egymásra licitálva bocsátják vízre hatalmas luxushajóikat az üzemeltetők. A 38 milliárd dolláros iparág azonban nem kíméli a környezetet. A közvetlen közelit sem, de ezt talán az utazók maguk sem tudják.

Süttetik a hasukat az óceán közepén, mégis a londoni szmog dupláját szívják

Majdnem négy futballpálya hosszúságú, 18 emeletnél is magasabb, és közel 230 ezer tonna a vízkiszorítása. A maximális befogadóképessége majdnem 6900 utas, akiket 2200 fős személyzet szolgál ki. A szórakozást 22 étterem, 42 bár, három óriási vízi csúszda, három színház, egy kaszinó és egy körhinta garantálja, a parkokat és sétányokat 12 ezer növénnyel és fával ültették be. Az első körútját – Barcelonából indulva és francia, olasz városokat érintve – megtett Symphony of the Seas a világ jelenleg legnagyobb luxushajója, és minden tekintetben méretesebb, mint a valaha épített legnagyobb hadihajók, a Nimitz osztályú amerikai repülőgép-hordozók.

A Symphony of the Seas elhagyja a kikötőt. A nagyobb jobb
AFP / Loic Venance

A nagyobb a jobb – lehetne a mottó a luxus-óceánjárók piacán, hiszen a hajók mérete folyamatosan nő. A Symphony of the Seas elsősége sem tart sokáig, hiszen anyacége, a miami székhelyű amerikai–norvég Royal Caribbean flottájában 2021-re várják az újabb rekordert. De a méretnövelést nem csak új tengerjárók építésével lehet elérni. A monacói Silversea például keresztben szó szerint kettévágatta a Silver Spirit nevű hajóját, és az átalakítás során betoldottak a közepére egy 15 méteres darabot. A mérnöki csodát végrehajtó palermói Fincantieri Shipyard 850 tonna acélt használt fel a műtéthez, a megnövelt hajó kapacitása 15 százalékkal növekedett.

A megállíthatatlan méretnövekedést az hajtja, hogy a jelenleg 38 milliárd dolláros óceánjáró-piac folyamatosan bővül. Becslések szerint az idén 27,2 millió utas fordul meg valamelyik luxushajón, tizedével több, mint két éve. A növekedés 2011 és 2016 között bő 20 százalékos volt. Az óceánjárókat üzemeltetők szövetségének adatai szerint legalább 80 új hajó építése folyik, ezekből csak az idén 27 csatlakozik a jelenleg szolgálatban lévő 449 társához, köztük egy-két folyami is. A tengerjárók globális piacának 80 százalékát három társaság uralja: a Royal Caribbean, a szintén miami székhelyű amerikai–brit Carnival és a Nasdaq elektronikus tőzsdén jegyzett, amerikai–bermudai Norwegian.

AFP / Philippe Turpin

A legtöbb úszó luxusszálloda – minden harmadik – a Karib-tenger térségében cirkál, utána 15 százalékos részesedéssel a Földközi-tenger következik. Egyre népszerűbb a káosz és háborúk sújtotta Közel-Kelet is, például a Szuezi-csatornán átkelve a Vörös-tenger és a Perzsa-öböl. Főként azért, mert egy útra felfűzhető néhány bakancslistás látványosság, így a gízai piramis, a jordániai Petra, Jeruzsálem, Dubai vagy az arábiai sivatag. Ezek a helyek többnyire biztonságosak, a hajókat pedig fegyveres személyzet őrzi. Dubaiban 2009-ben 87 tengerjáró kötött ki, a legutóbbi téli szezonban már majdnem kétszer ennyi. Egyre kedveltebb a meleg Kuba, illetve Alaszka jéghegyekkel tarkított környéke is.

Az utazóközönség vegyes, a tehetőseken kívül az óceánjárás a húszas-harmincas korosztályban és az unokáikat nyaraltató nagyszülők körében is népszerű. Az utasok egyharmada egy felmérés szerint évi 80 ezer dollárnál kevesebbet keres. A többség – 11,1 millió – amerikai, a második legnagyobb náció pedig a 2,1 milliós kínai. Az óceánjárók jelenlegi királynője, a Symphony of the Seas fedélzetén az első hétnapos útra személyenként már 1100 dollárért fel lehetett jutni, a kétágyas, tengerre néző, erkélyes szoba 17 négyzetméteres. A kétszintes családi lakosztály 125 négyzetméteres, saját csúszdával, nagy képernyős tévével, léghoki- és pingpongasztallal, de ennek ára a hét éjszakára már 60 ezer dollár.

A hajók által kínált lehetőségek és látványosságok határa a csillagos ég. Ilyen attrakció például a tetőkert vagy a hajó oldalán lévő, úszó platform, amely még közvetlenebb kapcsolatot teremt a tengerrel. Csakhogy a hajók nem kímélik a környezetet. A szennyvíz például általában a tengerben köt ki, a legnagyobb hajók motorjai pedig egyenként naponta 150 tonna üzemanyagot égetnek el: egységnyi idő alatt annyi szén-dioxidot bocsátanak ki, mint 83 ezer autó.

AFP / Loic Venance

A szálló por – vagyis a 10 mikronnál kisebb részecskék – esetében egy nagy tengerjáró annyira szennyezi a levegőt, mint egymillió autó együttvéve, a kén-dioxid tekintetében pedig 376 millió autónak felel meg. A szennyezési arány azért is ilyen elképesztően magas, mert az óceánjárók társasház nagyságú motorjait általában nehézolajjal üzemeltetik. Vagyis azzal a visszamaradt termékkel, ami a finomítás során az autókba kerülő benzin, gázolaj előállítása után keletkezik. Ez olcsóbb, mint más üzemanyag, de a kéntartalma is jóval magasabb.

Ennek az is következménye, hogy egy luxus-óceánjárón a finomrészecskék aránya magasabb, mint egy nagyvárosban (máshol is megkérdőjelezik, hogy a szabadban a levegő jó is). Legalábbis a Channel 4 brit tévécsatorna dokumentumfilmjének mérései azt mutatták, hogy a hajókémények szomszédságában és mögötte a szálló por koncentrációja a duplája a londoni belvárosénak. Bár az óceánjárókat üzemeltető társaságok azt állítják, hogy az utóbbi másfél évtizedben sokat javult a hajók hatékonysága, csökkent a fogyasztás és az üvegházhatású gázok kibocsátása, az igazi megoldást a „zöld hajók” jelentik majd. Egyelőre azonban csupán a tengerjárók kevésbé szennyező nemzedéke jön, a Carnival még az év vége előtt mutatja be a világ első, cseppfolyós gázzal üzemelő hajóját. A norvégiai Hurtigruten új hajójába elektromos motort is építenek, így ez lesz az iparág első hibrid hajtású tengerjárója. A japán Peace Boat által megrendelt Ecoship pedig LNG-motorokkal, szélturbinákkal és hatalmas napelem vitorlákkal lesz felszerelve. A félmilliárd dollárba kerülő és a finn Arctech által épített hajó szén-dioxid-kibocsátása azonban így is legfeljebb 40 százalékkal lesz kisebb, mint egy hagyományos óceánjáróé.

A cikk a HVG 2018/24. számában jelent meg.