Márquez novelláját visszadobták, de Salinger és Updike a lap neveltjei voltak – 100 éves a legendás The New Yorker
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé.
„Ha valakinek szívinfarktust jelző mellkasi fájdalmai vannak, de még sosem élt át hasonlót, könnyen lehet, hogy csak legyint rá, és nem megy azonnal kórházba, (...) holott a túlélési esélyei annál jobbak, minél hamarabb szabadítjuk fel az elzáródott artériát” – hangsúlyozta J. Brent Muhlestein amerikai kardiológus az Amerikai Szívtársaság (AHA) minapi chicagói konferenciáján. A professzor egy olyan új fejlesztésű, okostelefonnal kombinált, házilag is használható EKG-berendezés klinikai tesztjéről számolt be, amely alkalmasnak látszik az általában a koszorúér elzáródásával járó heveny szívinfarktus korai felderítésére. Ez azért is újdonság, mert a piacon lévő hasonló, ugyancsak mobiltelefonos applikáción keresztül működtethető készülékek nem ígérnek ilyen mélységű monitorozást.
Sokat változott e téren is a világ, amióta a XX. század hajnalán Willem Einthoven holland fiziológus kifejlesztette a szívzörejeket húros galvanométerrel mérő elektrokardiográfját, amely még 270 kilogrammot nyomott, ezért a mozgatása és beállítása ötemberes feladat volt. Bár ezt az utóbb Nobel-díjjal is visszaigazolt monstrumot 1928-ban sikerült az amerikai Frank Sanborn cégnek egy 22 kilós, hordozható berendezéssé „miniatürizálni”, a kvázi bankkártya méretű, mindenki számára elérhető EKG-mérők csak az utóbbi évek vívmányai.
A méretcsökkentés ára azonban az, hogy míg a klinikai EKG-készülékek 12 csatornásak (vagy más szóval: elvezetésesek), addig a zsebre vágható mobil berendezések többsége csak egycsatornás. Ez azt jelenti, hogy a kardiológiai vagy sportorvosi szakrendelőben végzett mérés során 10 elektródát helyeznek fel a páciens testére – négyet a végtagjaira (csuklóra, bokára), hatot pedig a mellkasára –, amelyek a szív elektromos aktivitása alapján 12 szögből mutatnak képet az egyik legfontosabb szervről. Ezzel szemben az egycsatornás EKG-k csupán egyetlen „szögből” adnak információt, általában a két kar közötti feszültség alapján rajzolva meg a görbét.
Sanatmetal
Bár számos rendellenesség, köztük például a szívizom vérellátási zavara csak a 12 csatornás készülékeken észlelhető biztonsággal, az egycsatornások is teljesen megfelelőek a ritmuszavarok, köztük a leggyakoribb tartós ritmuszavar, a pitvarfibrilláció kimutatására – magyarázza Kiss Orsolya, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának adjunktusa. A pitvarfibrillációt a szív szabályos ütemét biztosító szinuszcsomó működésének és a pitvari összehúzódásnak a kiesése, illetve szabálytalan pulzus jellemzi, ami a szívben vérrögképződéshez és ezen keresztül szélütés (stroke) kialakulásához vezethet, de akár szívelégtelenséget is okozhat. A szélütés kockázatát például négy-ötszörösére növelheti ez a ritmuszavar, ám a rendellenességet a legtöbben be sem azonosítják az első stroke-jukig. A Magyar Kardiológusok Társasága néhány napja arra hívta fel a figyelmet, hogy „járványszerűen terjed” a pitvarfibrilláció, Magyarországon már 300 ezer embert érint, és a következő évtizedekben többszörösére növekedhet a számuk. A King's College London kutatóinak prognózisa szerint az Európai Unió elöregedő lakossága körében 2034-re egyharmaddal több stroke fog bekövetkezni, mint manapság.
A természetéből adódóan rendszertelenül jelentkező, éppen ezért egy szakrendelésen csak szerencsés esetben fülön csíphető nem tartós pitvarfibrilláció azonosítását segítik a legkülönfélébb élethelyzetekben használható új okos-EKG-k, mert a tünetek (ütemtelen és szapora szívverés, légszomj, szédülés vagy mellkasi fájdalom) jelentkezésekor azonnal elő lehet kapni őket. Az Apple szeptemberben bemutatott új okosóráját is azzal reklámozzák, hogy a tulajdonosa bármikor elkészítheti vele az EKG-ját, amelynek alapján képes felismerni az esetleges pitvarfibrillációt, akár tünetmentes pácienseknél is. Az erre az Egyesült Államokban is csak múlt hét csütörtökétől használható órával kapcsolatban azonban sok a szakmai fenntartás.
Egyrészt csak 22 éves kor fölött ajánlják EKG-mérésre, másrészt a sokféle ritmuszavar közül egyedül a pitvarfibrilláció kiszűrését ígéri az almás cég. De szakértők szerint azért is kétséges az így megszerezhető eredmények megbízhatósága, mert az elektrokardiográfia kényes mérés: a környezeti hatások, az aktuális fizikai vagy pszichés állapot egyaránt torzíthatják az eredményt. Az okosóra egyik elektródája (a hátlapon) a bal csukló, míg a másik (a koronában) a jobb kéz egyik ujjbegyének a feszültségét méri, ám a jeleket akár a testszőrzet, akár az ujj remegése is megzavarhatja. Bár a készülék megkapta az amerikai élelmiszer- és gyógyszerhatóság engedélyét, nem véletlen, hogy az FDA ugyanabba a kategóriába sorolta, amibe az óvszert vagy a házi terhességi tesztet, magyarán aligha lehet rajta számon kérni bármit is.
Sanatmetal
Ami a mérés megbízhatóságát illeti, a „lakossági” EKG-k között van olyan, amelyiket a mellkasra helyezve kell használni, de a többség egy kis lapos készülékbe helyezte az elektródákat, azokat kell a két kéz ujjaival megérinteni. Így történik ez a magyar fejlesztésű, már több tucat hazai kardiológiai szakrendelőben használt Wiwe esetében is, amely a pitvarfibrilláció kockázatán túl egy sor egyéb EKG-eltérést, például korai ütéseket vagy kóros pulzusingadozást is jelez, és a vér oxigéntelítettségét is méri. A hitelkártya méretű kis eszköz szoftvere – mint a cégnél elmondták – egyedülálló módon klinikai szintű hullámanalízist végez, ezért tudja a pitvarfibrilláció szinte százszázalékos detektálásán túl a kamrai zavarokat is vizsgálni, s így előre jelezni a hirtelen szívmegállás kockázatát.
A magyar okos-EKG által rögzített adatokat „a páciens telefonos applikáción keresztül elektronikusan is megoszthatja kardiológusával, vagy a rendelőben mutathatja be az eredményeket, így rögtön vissza lehet keresni a tünetek jelentkezésekor mért adatokat” – magyarázza a Wiwe fejlesztésében és klinikai tesztelésében is részt vevő Kiss Orsolya. A nemzetközi piacon lévő más mobil EKG-k is hasonló elven működnek, ám némelyik, mint például az amerikai Kardia, csak prémium előfizetéssel enged hozzáférést a régebben mért adatokhoz, illetve alkalmanként pénzt kér, hogy szakember azonnal elemezze a szívgörbét.
A Wiwe-hoz és az Apple okosórájához hasonlóan egycsatornás készülékek mellett van már egy-két többcsatornás is, mint az orosz ECG Dongle vagy a kínai Viatom Checkme Pro, ám ezek használatakor természetszerűleg már több elektródát kell a mérőeszközhöz és a páciens testéhez applikálni, ami több esetlegességet is magában hordoz. Bár rengeteg kórkép van, ahol a diagnózishoz, de legalább a probléma felvetéséhez az egycsatornás készülék is elég, bizonyosan a többcsatornás mérésre is lesz hamarosan olyan megoldás, amelyben a technológia megy a beteghez, nem fordítva – biztat Meskó Bertalan orvosi jövőkutató, a The Medical Futurist Institute vezetője. A Wiwe is teszteli már a kétcsatornás mellpántját, amely terheléses vizsgálatoknál lesz hasznos, míg a bevezetőben említett új mobil EKG egyenesen 12 csatornás mérést ígér. A technikai részletekről ugyan nem sokat lehet tudni, de Muhlestein professzor elmondása szerint mindössze két elektródát helyeznek a test különböző pontjaira, és az algoritmus ebből képezi le a klinikai szintű EKG-t – állítólag „majdnem olyan hatékonyan felismerve a szívinfarktust, mint a hagyományos készülékek”.
Akárhogyan is, a fejlesztések kapcsán manapság az is felvetődik, van-e szükség a rendszeres szívmonitorozásra. Egészséges embereknél nincs túl sok értelme az állandó EKG-zásnak – véli például Theodore Abraham amerikai kardiológus, az UCSF Echocardiography Laboratory igazgatója. Szerinte ugyanis, bár néhány rejtett pitvarfibrillációs esetet valóban segítenek felderíteni, közben rengetegen kezdenek – feleslegesen – aggódni az egészségükért, és különösen a hipochondriára hajlamosak állandóan orvoshoz rohangálnak majd, leterhelve a szakembereket. Kiss Orsolya szerint viszont az ilyen készülékek – észszerűen alkalmazva – inkább segítik a tudatosságot, tippeket adhatnak az egészséges életmódhoz, és az orvosoknak még olyan esetekben is támpontot adhatnak, amikor a rendellenességet kimutató mérést valamilyen körülmény (például kávé vagy alkohol hatása) is befolyásolta. Arról nem is beszélve, teszik hozzá mások, hogy a mobil EKG-k által gyűjtött hatalmas adatbázis milyen lehetőségeket rejt a további kardiológiai kutatások számára.
A cikk a HVG hetilap 2018/50. számában jelent meg. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, keresse a Tech + tudomány rovatot a hetilapban és kövesse a HVG Tech Facebook-oldalát.
