Egyre nehezebben tud lépést tartani a technológiai fejlődéssel az emberiség. Úgy tűnik, a következő forradalmat az odázza el, hogy elfogytak az igazán forradalmi ötleteink.
Ha pizzáról van szó, az amerikai Domino's a világ legnagyobb forgalmat lebonyolító gyorsétterem-hálózata. Az éves szinten 12,2 milliárd dollárnyi tésztaféleség kihordása nem kevés emberi erőforrást igényel: a vállalat 14 ezer saját alkalmazottjához hozzászámolva a franchise-rendszerben működő hálózat további alkalmazottait, 300 ezernél is többen dolgoznak azon, hogy a termékek elkészüljenek, és mihamarabb elérjenek a megrendelőkhöz. Ennyi munkavállaló óriási bértömeggel jár, nem csoda hát, hogy a Domino's vezetőit minden megoldás érdekli, ha az automatizációról van szó. A vállalat guruló és repülő robotokkal is kísérletezett már Európában, az Egyesült Államokban pedig ezekben a hónapokban is próbálgatják a futárok elhagyását az autókból: az önvezető járművek egyúttal önkiszolgálók is, a fogyasztók egy érintőképernyős felületen azonosíthatják magukat, úgy juthatnak a megrendelt pizzához.
Az újítás minden technológiai konferencia slágere lehet. Előkerült az iparág szokásos évindítóján, a héten Las Vegasban zajló CES 2019 szakkiállításon is. Csakhogy nem túl pozitív kontextusban: Ben Arnold, az eseményt szervező Consumer Technology Association (CTA) trendkutatásért felelős igazgatója és Lesley Rohrbaugh piackutatást felügyelő igazgató éppen azt feszegette a színpadon, hogy az automatizációnak is vannak határai. Aki pizzát rendel, az ahhoz van szokva, hogy ha esik, ha fúj, a futár megjelenik az ajtóban az étellel. Amihez képest egyértelmű visszalépés, ha a vásárlónak magának kell kimennie a pizzáig, akár még egy földszintes házból is, a harmadik vagy huszonharmadik emeletről már nem is beszélve. Főleg akkor, ha tényleg esik, fúj, netán havazik.
Furcsa, hogy erre egy kívülállónak kellett rávilágítania, miközben a pizzakiszállítás folyamatát átgondolva már első ránézésre is kiugorhatott volna a probléma. Hasonlóan az idén is a CES egyik hangsúlyos kategóriájaként futtatott 8K felbontású televíziókhoz. Az iparág szereplőit szervező szövetség előrejelzése szerint idén már a 48 hüvelykes tévé lesz a sláger, a 122 centis képátló fölött pedig egyre több értelme lehet 7680x4320 pixel megjelenítésének. A gyártók egyelőre magasan e fölé lőnek: a Las Vegas-i szakkiállításon a Samsung és az LG is 75 hüvelykes és annál nagyobb készülékeket emlegetett, ami 190 centiméteres vagy annál is nagyobb képátlót jelent. Ez pedig hiába valósítható meg egyre olcsóbban és egyre szebb kivitelben, még a fejlett világ átlaglakásaiban sem helyezhetők el gond nélkül ekkora készülékek.
A két példa jól illusztrálja, hogy az egyszerű képernyőktől az összetettebb, mesterséges intelligencián alapuló rendszerekig mára mintha több lenne a lehetőség, mint amennyit értelmesen ki tudunk használni. Az utóbbi évtizedek science fiction műveinek oldalain, sőt még képkockáin is jól mutató ötletek nagy része a valóságban nem tűnik használhatónak. Működő ötletek hiányában pedig az infrastruktúrát fejlesztő mérnökök sokszor csak technológiai erődemonstrációkat tudnak letenni az asztalra, semmint hasznos fejlesztéseket.
Az iparág egyik legnagyobb kérdése jelenleg az, hogy az évek óta Kánaánként beharangozott 5G-s mobilhálózatok hova futnak ki. Az első rendszereket világszerte idén kapcsolják majd be, de még mindig nem látni, hogy az autózástól a hologramos telefonáláson át a távolból végzett műtétekig és a szállítmányozásig mindent (is) megreformálni hivatott technológiára valóban sikerül-e majd felhúzniuk a szektor kreatív oldaláért felelős szereplőknek értelmes megoldásokat, vagy pedig csak az aranyos macskás videók betöltődését gyorsítja majd meg az 5G.
Némi reményre adhat okot, hogy éppen ez utóbbi technológia segíthet abban, hogy az eddiginél nagyságrendileg több adatot gyűjthessen be az emberiség az élet szinte minden területét valós időben monitorozó érzékelőkből. Merthogy az utóbbi évtizedekben előbb analógból digitálissá alakítottunk szinte mindent, majd napjainkban az utolsó simításokat végezzük azon, hogy tényleg minden eszközünket a netre kapcsoljuk, és korábban sosem látott mértékben vegyük körbe magunkat szenzorok tömegével. A CTA előrejelzése szerint a következő évtized hozza majd el az adatok korát. Ahogy Brian Modoff, a Qualcomm ügyvezető alelnöke nemrég fogalmazott: „Az elmúlt 30 évet azzal töltöttük, hogy összekapcsoljuk az embereket. A következő 30 évet azzal fogjuk, hogy összekapcsoljuk a dolgokat.”
Az egymáshoz kapcsolódva rendszert alkotó eszközök által szolgáltatott adatok jelentik az új reményt a technológia lángelméinek: azokra alapozva talán sikerült továbblendülni a jelenlegi innovációs stagnáláson, és olyan izgalomba hozni az emberiséget, amilyennel legutóbb talán az okostelefon feltalálásával, a számítógépek zsebünkbe gyömöszölésével sikerült.
| Kis okosok |
A forradalmi megoldások késlekedése nem jelenti azt, hogy a CES 2019 kiállítói ne tudták volna újdonságaikkal érdekessé tenni a technológiai show-t. A vasárnapi nulladik napra szervezett CES Unveiled eseményen több ismeretlen kis- és közepes vállalat is esélyt kapott a bemutatkozásra. Megnyugtató érzés volt átölelni a holland Somnox készülékét, a „lélegző”, illetve az azzal járó mozgást imitáló párnát. A tudományos eredmények felhasználásával fejlesztett Somnox Sleep Robot különféle szenzorokkal figyeli alvótársa légzését, majd ahhoz igazodva, de lassabb légzést imitálva óhatatlanul is megnyugtatja az embert. Az alvórobot hangok kiadására is képes, a felhasználók a kapcsolódó alkalmazás segítségével akár saját hangfájlokat is feltölthetnek, melyek aztán az elalvásban és az ébresztésben is segítségül hívhatók. Az ébredés utáni munkába járásban is akad segítség. A légzsákokat fejlesztő francia Helite mellénye például azoknak tehet szolgálatot, akik kerékpároznak. Az első ránézésre csak egyszerű láthatósági mellénynek tűnő B'Safe érzékeli, ha viselője elesik, és 80 milliszekundum alatt felfúvódik annyira, hogy tompítani tudja a balesettel járó sérüléseket. A szintén francia R-Pur maszkja a hosszabb távú problémákat hivatott kiküszöbölni: kiszűri a gyakran szennyezett városi levegőből a káros anyagok 50 nanométernél nagyobb részecskéit. Az R-Pur Nano fejlesztői állítják, a légszűrő maszkokra vonatkozó minden európai előírásnál szigorúbbak voltak a termék tervezésekor, így biztonságban érezhetik magukat a használók. Azt a maszkhoz kapcsolódó alkalmazás jelzi, hogy meddig: az eszközben lévő szűrőt 5–12 hetente kell cserélni. Hogy munkaidőben se érezzék magukat rosszul az otthon hagyott házi kedvencek, arról az olasz Volta fejlesztése gondoskodik. A Mookkie olyan arcfelismerős technológiával felszerelt állatetető berendezés, amely a CES-en tartott bemutató alapján megbízhatóan működik. Csak az okostelefonos szoftver segítségével előre beprogramozott macskának vagy kutyának hajlandó kinyitni a tál fedelét. Így garantálja, hogy a dominánsabb és falánkabb állatok ne fogyaszthassák el egymás élelmét, amíg a gazda nem figyel. A gazda a mobilján nyomon követheti azt is, hogy melyik állat evett már otthon, és arról is értesítést kap, ha fogyóban az etetőbe bekészített élelem.  hvg.hu |
A cikk a HVG hetilap 2019/2. számában jelent meg. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, keresse a Tech + tudomány rovatot a hetilapban és kövesse a HVG Tech Facebook-oldalát.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
