szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Összeomolhat a közeljövőben a hosszúszárnyú bálnák kelet-ausztráliai populációja, amelynek a kihalás széléről sikerült visszatérnie, ám most épp a gyors ütemű regenerálódás jelent rá fenyegetést – derül ki egy új tanulmányból.

A Queenslandi Egyetem kutatói szerint a tengeri emlősök populációja mindössze néhány száz egyedből állt az 1960-as évek elején, ám az elmúlt években csaknem 25 ezerre nőtt az állatok száma. A szakemberek a Queensland állambeli Brisbane-től keletre lévő North Stradbroke-sziget északi csücskénél figyelték meg a bálnapopulációkat, amelyekről 2007-ban, 2010-ben és 2015-ben gyűjtöttek adatokat.

"A megfigyeléseink alapján a kelet-ausztráliai hosszúszárnyú bálnák populációja átlagosan 10,9 százalékkal növekszik évente" – mondta a kutatást vezető Michael Noad, az egyetem docense. A Population Ecology című folyóiratban publikált tanulmány szerint azonban ha a növekedés üteme továbbra is ilyen marad, akkor a populáció 2021 és 2026 között tetőzni fog, majd összeomlik.

Az ausztrál kormány 1962-ben tiltotta be a hosszúszárnyú bálnák vagy púpos bálnák (Megaptera novaeangliae) kereskedelmi célú halászatát, miután a tengeri emlősök száma 500-ra csökkent. A queenslandi környezetügyi és tudományos minisztérium szerint az 1952 és 1962 között nagyjából 40 ezer egyedből álló populáció csaknem 95 százaléka az ausztráliai bálnavadász-állomások áldozatává vált.

[Bálnát találtak az amazonasi esőerdőben, senki sem érti, hogy került oda]

Noad szerint a populációk regenerálódása összetett folyamat, amely függ "a táplálék elérhetőségétől, a populáción belüli betegségek előfordulásának gyakoriságától, az alacsony populációsűrűség ellenére történő szaporodástól és egyéb környezeti tényezőktől". A kutatók egyelőre nem teljesen értik, hogy amikor nagytestű emlősök populációi regenerálódnak, akkor hogyan és miért következik be idővel a populációnövekedés megakadása.

Noad szerint a kelet-ausztráliai populáció egyrészről gyorsan regenerálódik, másrészt viszont ezekre a bálnákra, valamint a legfőbb táplálékukként szolgáló sarki krillekre fenyegetést jelent a klímaváltozás. A szakember hozzátette, hogy ha a közeljövőben beindul a populáció csökkenése, akkor a kutatóknak képesnek kell lenniük észlelni és megérteni a folyamatot.

A hosszúszárnyú bálna az óceán legnagyobb bálnái közé tartozik a kék bálna, a nagy ámbráscet és a közönséges barázdásbálna után. Nagyjából 16 méter hosszúra nőhet, és testsúlya elérheti a 45 tonnát.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!