Balogh Csaba
Balogh Csaba

Miközben sokan állásuk elvesztésétől tartva azon gondolkodnak, hogyan tudnánk versenyre kelni a munkahelyekre trójai falóként beszivárgó robotokkal és intelligens algoritmusokkal, egy szerda esti rendezvényen megszólaló szakértők szerint ennek valószínűleg semmi értelme nincs. Kár versenyezni, mert már középtávon is biztosan alulmaradunk. A Magyar Telekom innovációs rendezvénysorozatán ezúttal a munkaerőpiac átalakulásáról volt szó, és nyugodjon meg, a kerekasztal-beszélgetésnek a fentinél valamivel pozitívabb tanulságai is voltak.

Furcsa egy helyzet: a Magyar Telekom a legnagyobb olyan vállalat az országban, amely mindkét oldalról érintett a munkaerőpiac különféle vetületeinek digitalizálódásában. Míg egyik oldalról a piac többi szereplőjéhez hasonlóan a Telekom is kihívásként éli meg a digitális bennszülöttek új szemléletéhez való igazodást, másik oldalról telekommunikációs szolgáltatóként maga is arra törekszik, hogy gyorsítsa a – folyamatos kapcsolatot igénylő – digitális megoldások terjedését. A telekomos innovációs rendezvénysorozat, a MOST Fórum második eseményének témája is hasonló kettőségre épült: a Mesterséges intelligencia – Intelligens mesterségek című kerekasztal-beszélgetés résztvevői a kihívásokat és a lehetőségeket is körbejárták.

A McKinsey Global Institute kutatóintézet tavaly publikált, Átalakuló munkahelyek: az automatizálás hatása Magyarországon című tanulmánya szerint itthon a munkaórák 49 százalékát lehetne automatizálni a már létező technológiákkal. Ennek csak látszatra mond ellent az az elemzőcég azon prognózisa, miszerint a Magyarországon elérhető foglalkozások mintegy 3 százalékát lehet csak teljeskörűen automatizálni 2030-ig. A markáns különbség magyarázata részben az, hogy ezekben a könnyen automatizálható munkakörökben nagyon sok magyar dolgozik. Így aztán hiába kerül veszélybe viszonylag kevés munkakör a következő bő tíz évben, Magyarországon mégis sokan lesznek, akiknek fájni fog.

A kerekasztal résztvevői, a beszélgetést vezető Szily Nóra hangján megszólaló Pepper robottal
©

Hogy kinek kell leginkább tartani a változástól, arról Friedl Zsuzsanna, a Magyar Telekom humán erőforrásért felelős vezérigazgató-helyettese idézett a MOST Fórumon egy közérthető meghatározást:

"Ha el tudod mondani egy mondatban, hogy mivel foglalkozol, akkor néhány éven belül veszélybe kerül a munkád."

No nem azért, mert ez egy fogalmazóverseny. A túl egyszerűen leírható feladatkörök jellemzően egyszerű és kiszámítható folyamatokból állnak, legyen szó akár repetitív mozdulatsorokkal járó fizikai munkáról, akár irodai adatgyűjtésről vagy adatelemzésről. Ezekben a gépek egyszerűen jobbak, nem csak a közeljövőben hanem gyakran már most is: a fizikai munkában sosem fáradnak el, az adatokból pedig másodpercek alatt olyan mennyiséget látnak át, ami egy ember számára hosszú évek alatt is elképzelhetetlen. Így aztán egyszerűbb (és olcsóbb) rájuk a robotokra bízni ezeket a feladatokat.

[Írja be erre a weboldalra, hogy mit dolgozik most, és kiderül, milyen eséllyel lesz munkanélküli.]

Megyeri Mirtill, az Y és Z generációs fiatalok elhelyezkedését segítő álláshirdetési portál, a Zyntern társalapítója szerint a hasonló prognózisokban felvázolt jövő ellen igen nehéz tenni. "Az embereknek kár versengeni a gépekkel, mert biztosan mi fogunk veszíteni" – mondta a a foglalkoztatásügyi szakértő, aki szerint inkább azon kellene törnünk a fejünket, hogyan tudunk emberként együttműködni a robotokkal, illetve hogyan tudjuk mégis megállni a helyünket az új generációs munkaerőpiacon.

Mely szakmákat alakítja majd gyökeresen át a digitális forradalom? A közönség válaszai
©

A kerekasztal-beszélgetést vezető Szily Nóra megfogalmazásával, miszerint

eljött a képesítések helyett a képességek korszaka

minden résztvevő egyetértett. A szakemberek szerint a hosszú távon gondolkodó munkáltatók nemhogy a jövőben, gyakran már manapság sem azt nézik, hogy a jelentkezők közül ki mihez ért, hanem például azt, hogy megvan-e benne a nyitottság új dolgok elsajátítására. Ez éppen a gépekkel kiváltható munkakörök miatt fontos, hiszen lehet, hogy az éppen felvett munkavállaló feladatát pár év múlva már néhány algoritmus is el tudja majd végezni, a cég pedig úgy jár jól, ha ilyenkor egy rövid átképzéssel bármely más munkakörben tudja tovább alkalmazni a tapasztalt, bevált munkavállalóját.

"Jövőálló", kreatív, az aktuális környezethez könnyen alkalmazkodó embereket találni azonban nem egyszerű, főleg a magyar történelemben ritkaság számba menő körülmények között, amikor talán sosem látott mértékben jelöltvezérelt a piac. Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési vezetője szerint ezen a turbulens munkaerőpiacon sem lehetetlen megtalálni a megfelelő kollégákat, de ehhez a kiválasztás során egyre nagyobb szerepet kell adni az adatoknak a HR-esek intuíciói mellett. Bár a végső szót még manapság is emberek mondják ki, ám a toborzásban és a jelentkezők szűrésében már nagyon sokat segítenek a szoftverek.

Friedl Zsuzsanna
©

Erre Friedl Zsuzsanna hozott egy telekomos példát, a vállalatnál ugyanis első körben egy játékos számítógépes programmal mérik fel a jelentkezők kompetenciáit, ennek a technológiai segítségnek hála a második körbe – a humánerőforrás-szakemberek elé – már csak olyan pályázók kerülnek, akik nagyon nagy százalékban rendelkeznek a vállalat által elvárt képességekkel. A vezérigazgató-helyettes extrém példát is hozott: egy gyakornok felvétele nem is olyan régen még 2-3 hónapot vett igénybe, amit videóinterjús pályáztatás és más HR-technológiák segítségével legutóbbi kampányukban már 24 órára tudtak leszorítani – ennyi idő telt el a jelentkezés beérkezésétől a szerződés aláírásáig. Ilyen módon – a gépi segítség mellett 9 fős HR-csapat munkájával – egy nap alatt 27 gyakornokot vettek fel a céghez.

De sokszor az már szerencsés helyzetnek tekinthető, ha megfelelő számú jelentkezőből választhatunk, magyarázta Tüzes Imre, aki szerint ma Magyarországon egyre gyakrabban fordul elő, hogy

kapuőrből lepkefogó üzemmódba kapcsolnak a toborzók.

Azaz nem az a dolguk, hogy kapun kívül tartsák az alkalmatlan jelentkezők tömegeit, hanem hogy kiálljanak a kapu elé, hogy minden eszközzel megpróbálják megszólítani az arra járó néhány ember közül az alkalmasnak látszókat.

Tüzes Imre
©

Ehhez is létezik már technológiai segítség, hangoztatta a rendszerével eredményes toborzást segítő a Neticle Technologies ügyvezetője, Szekeres Péter. A magyar HR-startup szinte valós időben képes monitorozni, hogy a közösségi médiában milyen reakciókat vált ki egy-egy vállalat vagy márkanév. "Nemcsak azt lehet mérni, mit mondanak az internetezők egy adott cég szolgáltatásáról, de azt is, mit gondolnak a cégről mint munkáltatóról” – magyarázta az ügyvezető.

A gondolatébresztő beszélgetés végén szinte több volt a kérdés, mint előtte. Arra egyelőre nem nagyon van jó válasz, hogy mi lesz azokkal az emberekkel, akik ugyan mesterei a szakmájuknak, de annak megszűnése után nehéz helyzetbe kerülnek, például mert nem nyitottak az újra. Ők hol sajátíthatják majd el a cégek által a szaktudás helyett elvárt kompetenciákat és szemléletet? Egyáltalán lehet-e akár csak 45 évesen is radikálisan új szemléletet kialakítani valakiben? Ha igen, mivel? Önfejlesztő könyvek olvastatásával? Tanfolyamtermekben? Interaktív tréningeken? Hogyan lehetne saját helyzetük nehézségére és dilemmáira ráébreszteni a tájékozatlanabb, kevésbé művelt embereket? És egyáltalán: végig lehet-e csinálni egy ilyen paradigmaváltást a társadalom tömeges "embervesztesége" nélkül, vagy a fejlődésnek és a jövő kreatívabb munkaköreinek megspórolhatatlan ára tízmilliók teljes leszakadása?

Lehet, hogy a válaszokat csak "élesben" fogjuk megtudni. Vagy csak utólag summázzák majd a történészek – akik, ki tudja, talán már robotok lesznek.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Rossz idők várnak Orbán Viktorra, ha teljesül Manfred Weber 12 pontja

Rossz idők várnak Orbán Viktorra, ha teljesül Manfred Weber 12 pontja

Nagy változás jöhet Ausztriában, csak névvel és címmel lehetne kommentelni

Nagy változás jöhet Ausztriában, csak névvel és címmel lehetne kommentelni

Rengést észlelt a Marson az Insight űrszonda

Rengést észlelt a Marson az Insight űrszonda

Szijjártó: Büszkék vagyunk a zsidó származású magyar sportolókra

Szijjártó: Büszkék vagyunk a zsidó származású magyar sportolókra

Ne szomorkodjon a rossz idő miatt, a szomszédban havazik

Ne szomorkodjon a rossz idő miatt, a szomszédban havazik

Spiró György: Nevessünk már egy kicsit magunkon

Spiró György: Nevessünk már egy kicsit magunkon