szerző:
hvg.hu/MTI

Órákkal az állatok halála után újra működőképessé tették néhány agysejtjüket. Az agyakat nem minősítenék élőnek, de a kísérlet összemossa a határokat az élet és a halál közt.

Négy órával az után, hogy levágtak 32 sertést, az agyukat részben újjá tudták éleszteni a Yale egyetemen – erről a kísérletről számolt be a Nature magazin. A kísérlet vezetői a New York Timesnak azt mondták: hiba lenne azt állítani, hogy az agyak újra életképesek lettek volna, de az is óriási meglepetés volt, hogy órákkal az állatok halála után működött az agyuk néhány sejtje. Ez pedig további kérdéseket vet fel, hogy hol van pontosan a határ az élet és a halál között.

A harminckét sertést egy vágóhídon fejezték le. A fejeket elvitték az egyetemre, ott kivették az állatok agyát, de órákon keresztül szobahőmérsékleten, vérkeringés nélkül álltak az agyak. Négy órával a haláluk után az agyakat rákötötték egy gépre, amely egy speciális folyadékot pumpált beléjük, többek között oxigént és az agysejtek elhalását lassító gyógyszereket. További hat órával később a kísérlet végrehajtói megvizsgálták az agyakat, és arra jutottak: több sejt reagál a gyógyszerekre, sőt, voltak működő kapcsolatok is pár agysejt között.

Azt külön hangsúlyozták a kutatók: a kísérletezés nagyon korai szakaszában járnak, egyelőre nem tudják, hogy lehet-e bármilyen hatása a mostani eredménynek az emberi agysérülések kezelésére. De pusztán az, hogy az agy részei helyreállíthatóak lehetnek a halál után, ellentmond annak, amit eddig az orvostudomány gondolt a halálról. Eddig egyértelműnek tűnt, hogy ha az agy vérellátása megszűnik, akkor a sejtek nagyon hamar pusztulni kezdenek, és a sejtek közötti kapcsolatok összeomlanak. A mostani kutatás az első, ami ezt megkérdőjelezi.

A szakértők úgy gondolják, innen két irányba lehet elmozdulni. Egyrészt folytatni kell a vizsgálatokat, hátha még több részét lehet életre kelteni az agynak a vérkeringés leállása után, eközben viszont az eddigieknél sokkal jobban lehet vizsgálni azt is, hogyan működik egy agy a halál után.

Mindez etikai kérdéseket is felvet. Nita Farahany, a Duke egyetem jogászprofesszora azt mondta a New York Timesnak: eddig egyértelmű határok voltak aközött, hogy valami él, és hogy valami halott. Arra eddig nem gondoltak, mit lehet kezdeni egy olyan kategóriával, hogy „részben élő”.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A Lokál és a 888 kiadóvezetője szerint ki tudnak gazdálkodni néhány helyreigazítást

A Lokál és a 888 kiadóvezetője szerint ki tudnak gazdálkodni néhány helyreigazítást

Hiperaktív, aspergeres és a többi címke – árt vagy használ a gyereknek?

Hiperaktív, aspergeres és a többi címke – árt vagy használ a gyereknek?

Rangadót nyert, közel a bajnoki címhez a Manchester City

Rangadót nyert, közel a bajnoki címhez a Manchester City

Még két ügyben Márki-Zay ellen döntött a szegedi bíróság

Még két ügyben Márki-Zay ellen döntött a szegedi bíróság

Két nap alatt 300 kilométert autóztatták egy tévedés miatt a beteget

Két nap alatt 300 kilométert autóztatták egy tévedés miatt a beteget

Magyarokkal is példálózott Putyin a Kim Dzsong Un-találkozó után

Magyarokkal is példálózott Putyin a Kim Dzsong Un-találkozó után