A Földhöz hasonló bolygók utáni kutatás során viszonylag kis távolságra több "jelöltet" is megfigyeltek az egyre nagyobb teljesítményre képes teleszkópokkal. A keresés során elsősorban olyan bolygókra koncentráltak, amelyek úgynevezett M-törpék (M színképosztályhoz tartozó csillagok) körül keringenek. Az egyetem és az Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW) Űrkutatási Intézetének (IWF) kutatói vizsgálataik során arra keresték a választ, hogyan hat a Földhöz hasonlatos bolygók légkörére, ha egy ilyen nagyon aktív csillag röppályáján találhatóak. Bár az M-törpék kisebbek és hűvösebbek, galaxisunkban gyakrabban fordulnak elő, mint a Nap osztályába tartozó csillagok.

Miközben a Nap a nagy aktivitású időszakát létezése első százmillió évében élte és a nagy energiájú UV- és röntgensugárzás kibocsátása később csökkent, az M-törpéknél ez másképpen van. Ezeknél a magas kibocsátási periódus több évmilliárdon át tarthat. A sugárzás erőteljesen felhevíti a külső légköri rétegek gázait. Ez ahhoz vezethet, hogy ezek a gázok eltűnnek a világűrben.

NASA

A kutatók azt számolták ki, milyen gyorsan zajlik ez a folyamat. A nagyon aktív csillag körül keringő, Földhöz hasonló bolygók esetében a modellszámítások szerint csillagászati mértékkel nagyon gyors a légkörveszteség: mindössze egymillió év alatt elfújná egy csillag a Föld légburkát – olvasható az Astronomy & Astrophysics Letters című szaklapban megjelent tanulmányban.

Miközben a Földnek a csekély napaktivitás miatt több százmillió év alatt lehetősége volt felépítenie nitrogénlékörét, az M-törpék körüli lakható zónában keringő bolygók számára nem áll rendelkezésre több idő. Itt évmilliárdokba telne, míg kialakulna egy vastagabb burok.

Az új felismeréseknek hatása van az élet jelenlétére is: a kutatók szerint jelentősen csökkentik annak valószínűségét, hogy a Naprendszeren kívül életet találnak.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.