A Greenpeace mérései szerint több hazai oktatási intézmény közelében jelentősebb a légszennyezettség, mint a közeli, hivatalos mérőállomásokon.
Az asztma világnapján mutatta be a Greenpeace Magyarország az iskolák környékén végzett légszennyezettségi méréseinek eredményét. A szervezet közleménye szerint naponta 11 ezer, évente 4 millió gyerek asztmás megbetegedését okozza a közúti járművek szennyezőanyag-kibocsátása világszerte, amiért leginkább a nitrogén-dioxid-szennyezés a felelős.
A Greenpeace ezt a szennyező anyagot mérte a levegőben fővárosi iskolák környékén.
A szervezet mérési eredményeire hivatkozva azt írta, sok oktatási intézmény közelében jelentősebb a légszennyezettség, mint a közeli, hivatalos mérőállomásokon. Nyolc iskola esetében jelentősebb, az éves határértéket meghaladó értékeket mutattak a 14 napon át mért eredmények.
Hogy pontosabb képet kaphassanak a gyerekeket érő légszennyezettségről, a Greenpeace Magyarország úgynevezett diffúziós csövekkel mérte meg a nitrogén-dioxid-szennyezettséget 24 budapesti és főváros környéki iskolánál. A március végén, két héten át tartó méréseket követően 24 csőből 17 esetében születtek értékelhető eredmények, a többi cső eltűnt, vagy megrongálódott.
Simon Gergely, a Greenpeace légszennyezési szakértője szerint az eredmények aggodalomra adnak okot. „A kéthetes méréseink során az iskoláknál többnyire magasabb légszennyezettségi értékeket mértünk, mint a környékbeli mérőállomások ugyanazon időszakban mért értékei. Ezt az jelenti, hogy pont ott, ahol sok gyerek fordul meg és tartózkodik huzamosabb ideig, a levegő még annál is rosszabb lehet, mint amit a mérőállomások mutatnak.”
A 17 helyszínből 8 esetében a mért eredmények meghaladták az NO2-re (ez a nitrogén-dioxid) megadott 40 mikrogramm/köbméter éves határértéket is. A mérési eredmények sok esetben 50-70 mikrogramm/köbmétert mutattak erre a kéthetes peridósra. A szervezet szerint feltételezhető, hogy nem csak ebben a két hétben, de éves szinten is problémás lehet a levegő minősége ezeken a helyszíneken, az elmúlt évek statisztikái ugyanis azt mutatják, hogy több budapesti mérőállomáson rendszeresen túlléptük az éves légszennyezettségi határértéket.
A helyzet már idén is tragikus a hivatalos mérőállomások adatai alapján. Míg a jogszabály szerint évente csupán 18 alkalommal léphető túl egy mérőállomáson az órás határérték, ehhez képest idén május 7-re a budapesti Teleki téren már 77-szer, a budapesti Kosztolányi Dezső téren 49-szer haladtuk meg a határértéket.
Egy friss kutatás szerint globálisan évente négymillió, azaz naponta 11 ezer asztmás megbetegedést okoz a gyermekek körében a közúti járművek szennyezőanyag-kibocsátása, ezen belül is leginkább a nitrogén-dioxid-szennyezés. A legtöbb esetben ráadásul már a határérték alatti szennyezés elég a megbetegedésekhez. Hazánkban körülbelül két és félszeresére nőtt az elmúlt 15 évben a nitrogén-dioxid-szennyezéssel is összefüggő asztmás betegek száma. A nitrogén-oxidok emellett csökkentik a tüdőfunkciót, különféle légzőszervi károsodásokat okoznak, valamint kapcsolatba hozhatók szív- és érrendszeri megbetegedésekkel is, továbbá gyengítik a légúti fertőzésekkel szembeni ellenálló képességünket.
A szervezet szerint a fővárosban a dízelautók használata jelentősen hozzájárul a Budapesten súlyos egészségügyi kockázatokat jelentő szálló por (PM10) és a nitrogén-dioxid (NO2) okozta légszennyezettséghez. A dízelüzemű személygépjárművek száma több mint duplájára nőtt az elmúlt 12 évben, és nőtt az autók átlagéletkora is. Az EU-ban Magyarországon fut arányaiban az egyik legtöbb, az európai kibocsátási normáknak nem megfelelő dízel személyautó, melyek jelentős része Nyugat Európából kitiltott szennyező dízel. Mindennek ára is van: a Greenpeace azt írta, a magyarországi közúti közlekedésből fakadó légszennyezésnek évi 500 milliárd forint a kárköltsége, melynek kétharmada a dízelektől ered. A költségek több mint 90 százaléka egészségügyi jellegű.
Mint megannyi nyugat-európai városban, úgy a hazai településeken is sürgősen céldátumot kell bevezetni a szennyező, régi dízel járművek kivezetésére, mind a személyautók, mind a tömegközlekedésben használt buszok, hajók, egyéb dízel járművek esetében – közölték. A Greenpeace szerint ezzel lehet a legtöbbet és a leggyorsabban tenni több millió állampolgár egészségének érdekében.
„Közvélemény-kutatás bizonyítja, hogy a budapestiek túlnyomó többsége szerint a légszennyezettség a legnagyobb környezetvédelmi probléma Budapesten. Most már az is kiderült, hogy a gyerekeink egészségére is kockázatos szinten szennyezett a levegő. A városvezetés mindezek ellenére évek óta nem hajlandó hatékonyan fellépni a súlyos légszennyezettség csökkentéséért. Több tízezer emberrel együtt azt várjuk: a főpolgármester és a városvezetés még az önkormányzati választások előtt ismertesse, miként tervezi csökkenteni Budapesten a régi dízelek okozta légszennyezést” – tette hozzá Tömöri Balázs, a Greenpeace Magyarország kampányfelelőse.
(Kiemelt képünk illusztráció.)
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
